Az idén már hatvan esztendeje annak, amikor egy fiatal, még csak a húszas éveiben járó házaspár érkezett Marcaliba, két apró gyerekkel. A férfi ősztől a település egyetlen, nagy létszámú általános iskolájának lesz az igazgatója, az asszonyka meg óvónőként fog dolgozni a frissen elkészült szép új intézményben. / A „Parkiban”, ami küllemével sehogy se tudta belopni magát a lakosság szívébe, egyszerűen csak istállónak hívták ... / Nem sejtik, hogy ez a számukra idegen, ismeretlen helység végleges otthonukká válik majd, ahol a család nemzedékeken keresztül áll a város szolgálatában.

Ahogy beköszöntött a nyár, kicsit felszabadulhattunk. Megvalósulhattak az elmaradt rendezvények, programok. Igaz, eleinte az ezeken való részvétel védettségi igazolványhoz volt kötve, ezért gyakorlati okokból a fürdőbe szervezték őket. Ilyen volt többek között a Fröccs és háziszörp fesztivál, amelynek keretében főzőverseny s koncertek voltak. Újra felléphettek művészeti egyesületeink is, így pl. a Baglas Néptánc Egyesület, a Marcali Bajtársi Dalárda, s tehették színesebbé a városrészi találkozókat, családi napokat (Boronka, Horvátkút, Gyótapuszta), kulturális rendezvényeket.

Az államalapítás, a keresztény Magyarország születésének ünnepén a legnagyobb figyelem hagyományosan a fővárosi körmenetre, és az azt megelőzően, a Bazilika előtti téren tartott szentmisére irányul.

Szeptember 4 -én a lezárt Rákóczi utcán és a Künzelsau téren rendezte meg a Marcali Művelődési Központ az „Érik a szőlő – Őszi Fesztivál” elnevezésű programot. Jó volt látni azt, hogy megtelt élettel a városközpont.

Már csak kisebb munkálatok folynak a Rákóczi utcában. Kíváncsiak voltunk arra, hogy élték meg a nyár folyamán az építkezést az itt található üzletek tulajdonosai.