1.A helyi érték megnevezése:
Városháza
2. Az értéktárba történő felvételt jóváhagyó bizottsági határozat száma:
13/2016. (IV.27.)
3. A helyi érték szakterületenkénti kategóriák szerinti besorolása:
épített környezet
4. A helyi érték fellelhetőségének helye:
8700 Marcali, Rákóczi. 11.
5. A helyi érték bemutatása
A mai városkép jellegzetes, barokkos stílusjegyekkel rendelkező reprezentatív épülete, amelyet marcali tervező és kivitelező mesterek készítettek el.
A település közigazgatási és gazdasági fejlődése során a nagyközség vezetőinek céljai között folyamatosan szerepelt egy új, az adott kor igényeinek megfelelő hivatali épület megteremtése Marcaliban. A községi székház fejlesztése azonban pénzhiány miatt rendszeresen elmaradt. A jelenlegi városháza helyén már a XVIII. század óta állt egy földszintes hivatali épület, amely mellett 1900 táján felépült, majd 1914-ben kibővült az újabb községháza. 1942-ig ebben dolgozott a község vezetése, míg a legöregebb épületrészben üzleteket nyitottak. Az udvarban ma is áll a XIX. század elejére datálható vezetőjegyzői lakás. 1942-ben építőbizottságot alakítottak, majd a képviselőtestület 1942. július 27-én rendkívüli ülésen hozta meg határozatát, és az építkezéshez a megyei alispán is hozzájárulását adta. A tervek elkészítésével megbízott Csomós Lászlónak az irodák mellett csendőrnyomozói és fogdahelyiségeket, valamint légoltalmi parancsnoki és óvóhelyet is kellett kialakítania. A tervezés és a kivitelezés az apa, Csomós Gergely építőmester és fia, Csomós László közötti szoros együttműködésben valósult meg. A mindenre kiterjedő tervekben egy barokkos hangulatú, manzárd tetővel ellátott, öt nagy homlokzati ablakkal és kovácsoltvas erkéllyel rendelkező, műkővel díszített, egyemeletes, harmonikus épület jött létre, amely Csomós László tervező elképzeléseit valósította meg. Elgondolásait a járásbíróság és a pénzügyőrség épületei is nagyban befolyásolták. A két épület rokon vonásokkal, a kor ízlésének megfelelő, a középületeket jellemző barokk jelekkel rendelkezik, de a községháza homlokzata egyedi lett.
A kivitelezést a fonyódi Csényi István építőmester végezte el. A műkő munkákat, így a lépcsőket, az erkélytartó díszeket és a község ma is látható címerét Borovitz Imre kaposvári kőszobrász-mester faragta ki. Faipari munkákkal a marcali Domsa István asztalosmestert bízták meg. A villamos vezetékezést és mindennemű kovácsoltvas munkát Hikman Béla, helyi műlakatosmester készítette el. A teljes képhez hozzátartozik, hogy nyersanyag hiány miatt, ez utóbbi alkotórészek közül teljes egészében csak az erkély készült el. Hiányos maradt a belső lépcső korlátja és a bejárati kapu is. Az 1943-as év közepére átadott új községháza épülete a szakma és a lakosság elismerését is elnyerte. Az állami építészeti hivatal főnöke kijelentette, hogy ez egy kis városházának is megfelel. 1977-ben marcali elnyerte a városi címet, az eltelt évtizedekben folyamatosan bővültek a hivatali helyiségek, így a szomszédos épületet és az udvarban álló régi főszolgabírói lakást is az önkormányzat használja.
6. A helyi értékkel kapcsolatos információt megjelenítő források listája (bibliográfia, honlapok, multimédiás források)
Vadál Dóra: Kisvárosi építőmesterek. A marcali Sztelek-Csomós család története és tevékenysége. Szerk.: Vidák Tünde. Marcali, 2004. 133. p.
Móricz Béla: Marcali múltja az első világháborúig. Marcali, 2012.
Dr. Gál József: Marcali. Városmúlt képeslapokban. Szerk.: H. Rádics Márta, Mihalics Géza gyűjteménye alapján. Marcali, 2002.
7. A helyi érték hivatalos weboldalának címe:
