1. A helyi érték megnevezése:
Tóth Ágoston Raffael életműve
2. Az értéktárba történő felvételt jóváhagyó bizottsági határozat száma:
12/2016. (IV.27.)
3. A helyi érték szakterületenkénti kategóriák szerinti besorolása:
kulturális örökség
4. A helyi érték fellelhetőségének helye:
A Magyar Nemzeti Levéltárban őrzik azokat a térképeket, amelyeket Tóth Ágoston Raffael készített.
5. A helyi érték bemutatása
Marcaliban született 1812-ben, német anyanyelvű családban. Apja Tóth József a Széchényi uradalom ügyésze, édesanyja Martony Johanna volt. 1827-ben a bécsi katonai mérnökakadémiára került. 1831-től a Habsburg Birodalom számos városában szolgált, a későbbekben térképész-századosként. 1848 tavaszán a forradalom kitörését követően a magyar ügy mellett foglalt állást, ezért leszerelt. Pestre költözött a feleségével, Scháringer Emíliával. Az 1848/49-es szabadságharc honvédőihez csatlakozott, részt vett az Észak-erdélyi harcokban, Kolozsvár főparancsnoka volt. A szabadságharc leverését követően halálra ítélték, amit kegyelemből várfogságra enyhítettek. Szabadulása után a Keszthelyi Gazdasági Intézet tanáraként dolgozott, majd 1867-ben a közlekedési minisztérium főmérnöke lett. Ebben a beosztásában európai színvonalú topográfiai osztályt hozott létre, lefektetve ezzel a magyar térképészet alapjait. 1869-ben az újonnan felállított Ludovika Akadémia egyetemi tanárává nevezték ki, 1871-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja lett. 1883-tól 1889-ben bekövetkezett haláláig Grazban élt. Síremléke a soproni temetőben áll, szobra a marcali Széchenyi parkban látható, valamint szülővárosában utcát is elneveztek róla.
6. A helyi értékkel kapcsolatos információt megjelenítő források listája (bibliográfia, honlapok, multimédiás források)
Bak Antal (szerk.): Tóth Ágoston honvédezredes a katona és térképész (1812-1889). Bp. 1987.
Németh György: Tóth Ágoston térképvázlata
https://mnl.gov.hu/a_het_dokumentuma/toth_agoston_terkepvazlata.html
7. A helyi érték hivatalos weboldalának címe: -
Tóth Ágoston Raffael