Erős kijárási korlátozás, néptelen utcák, egymástól távol, csak szolidan ünneplő családtagok - tavaly húsvétra ez köszöntött ránk, a járvány első hullámának rémületében. Ha vigyázunk magunkra és egymásra, ha betartjuk a szabályokat, egykettőre túl leszünk az egészen, gondoltuk naivan, aztán majd jövőre bepótolunk mindent. Rosszul gondoltuk. Nem így lett. Az idei húsvét forgatókönyvét is a járvány írja - csak éppen közben meghalt körülbelül annyi ember, mint Marcali és néhány környékbeli falu teljes lakossága!
Via Dolorosa - Ecce Homo boltív
A húsvét a kereszténység legnagyobb ünnepe, amit ugyanúgy a felkészülés időszaka vezet be, ahogy a karácsonyt az advent. Hamvazó szerdával indul a negyven napos böjt, ami Jézusnak a pusztában töltött negyven napjára emlékeztet. A negyvenes számnak kultúránkban éppúgy különleges szerepe van, ahogy például a hármasnak, a hetesnek vagy mondjuk a tizenkettesnek: a Bibliában Mózes ennyi ideig böjtöl a pusztában a törvény kihirdetése előtt, ennyi ideig tart a pusztai vándorlás, de Jónás is negyven napos bűnbánatra hívja Ninivét, amikor „megáradt a gonoszság”.Ismert szólásunk - hamut hint a fejére - is őrzi a hamvazó szerdán esedékes hamvazkodás rítusá- nak jelentését, amikor is az előző évi virágvasárnapi barka elégetésével nyert hamu a bűnbánat jeleként kerül az emberekre.
A böjti szokások természetesen nemcsak tájegységenként, hanem társadalmi rétegenként is változnak, és az ünnepkör egyéb elemeihez hasonlóan, azokra is hatással vannak, akik nem tartják magukat hívő embernek: a közétkeztetés rendesebb helyein például még a legvadabb „szocializmusban” sem főztek nagypénteken húsos ételt, húshagyó kedden pedig sütöttek fánkot is ...Az általánosan elfogadott szokásokat egyéni fogadalmak is árnyalták, ilyen volt a negyvenölés, ami azt jelenti, hogy aki ezt vállalta, az böjt alatt naponta csak egyszer vett magához táplálékot. Kimondottan böjti ételnek számított a korpából készült savanyú leves, a cibere vagy az olajos káposzta, a csurgatott leves, a tésztafélék.
Szent Sír templom
A visszafogottság azonban nemcsak az étkezésre volt igaz, áthatotta az egész életet. Ezekben a hetekben a nők szolidabban öltözködtek, kerülték az erős színeket, a feltűnő mintákat, de a hangoskodó vidámságtól, a zenétől, sőt az énekléstől is tartózkodtak.
A húsvétot közvetlenül megelőző vasárnapot hívjuk virágvasárnapnak, ami Jézus jeruzsálemi bevonulásának napja, és ezzel megkezdődik a nagyhét.
Elég nehéz feladat lenne olyan műalkotást találni az európai kultúrában, amelyik legalább szellemiségében, megjelenített értékvilágában ne kapcsolódna a Bibliához, a húsvéti ünnepkör egyes elemei pedig különös gyakorisággal idéződnek meg a legkiválóbb zenei, irodalmi, képzőművészeti alkotásokban.
A világhírű francia író, L. Aragon A nagyhét című fölöttébb olvasmányos regénye - ahogy a címe is ígéri - virágvasárnap hajnalán kezdődik és húsvétvasárnap reggel fejeződik be. A cselekmény Napóleon korában játszódik, főhőse az ismert festő, Théodore Géricault. A császár megszökött száműzetéséből, már partra is szállt a Juan- öbölben, tábora egyre nő, és Párizsba tart. Vele ellenkező irányba menekül a megrémült király, XVIII. Lajos, aki híveivel, testőreivel - köztük a festővel - sebtiben elhagyja a fővárost. Két egyformán viszontagságos, de ellenkező eszmeiségű út, amely alatt a főszereplő lassan megérti, hogy rossz irányba tart, és mire eljő a feltámadás napja, maga is vállalni meri valódi sorsát . Egész héten zuhog az eső, hideg van, minden csupa sár, piszok, mintha nem is a megváltás ígérete, hanem az egyre kilátástalanabb tévelygés húzna a kozmikus rossz, az Inferno irányába. Mire azonban elkövetkezik húsvét napja, a regény főhősében is feltámad jobbik énje: van ereje megváltoztatni életének elhibázott irányát, minden megszépül, testőrruhája olyanná válik, „mint az imára kulcsolt kéz”, mert valami (valaki ?) napként süt rá odaföntről ...
Théodor Géricault: A medúza tutaja
A húsvét jelképrendszere áll stabil háttérként Goethe alapművének, a Faustnak a története mögött is. Mai kifejezéssel szólva, talán életközepi válságnak neveznénk azt az életérzést, amivel a mű címszereplője küzd. Köztiszteletben álló tudósként is azzal szembesül, hogy valójában hiábavalóságokra fecsérelte el az életét, a tudomány segítségével nem lehet a dolgok lényegéig hatolni: „Tetőig ér a könyvrakás, mit féreg rág, s a por elás”. A dolgozószobájában rátörő keserűségben eldobni készül magától az életet, amikor odakinn megszólalnak a feltámadást köszöntő harangok, és minden megváltozik ... Goethe művéből Gounod írt nagy sikerű operát, amelyben felhangzik az az ördögi cinizmussal megfogalmazott vélemény, ami napjainkra tapintható, szomorú igazsággá vált: „Eladó az egész világ”.
Méltó utódja a nagyszabású fejlődés - és családregényeknek a vajdasági magyar író, Gion Nándor kitűnő regényfolyama, a Latroknak is játszott című mű. Az első - és egyben legigényesebb - kötet, a Virágos katona főhősét, a szépséges citerajátékával annyi embernek örömet szerző kamaszfiút ellenállhatatlanul vonzza a falu határában található Kálvária - domb. Az ütött-kopott, viseltes szobrokat bámulva, sorsukon el-elmélázva próbálja megfejteni az élet azon nagyszabású titkait, amikből eligazodást remél saját sorsának alakításában. A szerteágazó, lebilincselően izgalmas cselekmény nemzedékek sorsát követi nyomon a történelem keserves, emberpróbáló útvesztőiben. Ennek kereteit mutatja fel a Kálvária-dombon megszerzett tudás: A szenvedő Krisztus körül őgyelgő virágos katona attól tud nyugodt és boldog maradni, hogy lélekben kívülálló marad, mintegy kinéz a történetből „...ki kell lépni abból a képből, ahol a Megváltót korbácsolják.”
Szenttamás, Kálvária
Ahogy nem fognak csalódni, akik elolvassák ezeket a könyveket, olyannyira felemelő élményben lehet része azoknak is, akik meghallgatnak valamilyen témánkba vágó zeneművet, például J.S. Bach Máté-passióját. A terjedelmében is monumentális zeneművet nagypénteken adták elő először a lipcsei Tamás templomban, ahol a szerző karnagyként tevékenykedett.
Lipcse, Tamás templom
Amit erről a műről Pilinszky János ír, az voltaképpen minden műalkotásra igaz, hiszen remekművé csak ez által tudnak válni: „Ami a Máté-passióban megragad, ...az Jézus jelenléte...A remekmű magva mindenkor egy magasabbrendű valóság, melynek napjába nézve elvakul a kutató szem, de boldogan melegednek az áhítattal közeledő századok.”
Koponyák hegye, Golgota /héber/, Kálvária /latin/
Húsvéthoz kötődik egy azóta már tananyaggá vált újságcikk is, ami 1865 áprilisában jelent meg a Pesti Napló hasábjain. Deák Ferenc írta, akit Kossuth a haza bölcsének nevezett, az írást pedig húsvéti cikk néven tartja számon a történettudomány.
Pesti Napló - Deák cikke
Mérföldkőnek tekinthető ez a kiegyezéshez vezető úton, amely kiegyezés törvénybe is iktatik 1867-ben: Megkezdődhetnek a „boldog békeidők”, az ország soha nem látott, példátlan fejlődésnek indul a „hosszú” 19. században. Deáknak a kiegyezés alapjául megfogalmazott gondolatai saját korán is messze túlmutató bölcsességre vallanak: „Egyik czél tehát a birodalom szilárd fennállása... Másik czél pedig fenntartása Magyarország alkotmányos fennállásának ...melyekből többet elvenni, mint a mit a birodalom szilárd fennállhatásának biztosítása... megkíván, sem jogos nem volna, sem czélszerű.”
De a termékeny békeéveknek is vége lett egyszer, megkezdődött az I. világháború. Mai szemmel nézegetve a korabeli filmhíradókat, megdöbbentő az a lelkesedés, amivel a férfiak indulnak a „nagy kalandra”, büszke öntudattal, gyanútlanul: „Megállj, megállj kutya Szerbia!” Még a magyar szellemi elit legjava is a háború mellé áll ...
Ezért is szól akkorát, amikor az 1916 márciusában a Zeneakadémián megtartott Nyugat - matinén Babits Mihály maga áll ki a részvevők elé, hogy felolvassa Húsvét előtt című versét.
Megszólalásának gesztusértéke van, az elhangzó mű pedig nemcsak esztétikai révén vált időtállóvá, hanem a morális tartás jelképévé is nemesedett:
„ .......................
hogy elég! hogy elég! elég volt!
hogy béke! béke!
béke! béke már!
Legyen vége már!
Aki alszik, aludjon,
aki él az éljen,
a szegény hős pihenjen,
szegény nép reméljen.
Szóljanak a harangok,
szóljon alleluja!
mire jön új március,
viruljunk ki újra!
egyik rész a munkára,
másik temetésre
adjon Isten bort, buzát,
bort a feledésre!”
Nyugat-est a Zeneakadémián
A Húsvét szigeteknek is hívott Húsvét sziget is a feltámadás ünnepéről kapta a nevét, de ennek még sincs köze a feltámadás misztériumához. Az elnevezést egyszerű prózai ok motiválta: A Csendes-óceán délkeleti részén található kis sziget felfedezője, Roggeveen hadnagy húsvét vasárnapján kötött ki rajta. A polinéz hagyományú, de jogilag Chile részét képező tartománynak nagyjából annyi lakosa van, mint a fél Marcali, mégis hatalmas turistaforgalmat bonyolít le (vírusmentes időben persze). Vonzó természeti adottságai, egzotikuma mellett a „búcsújárás” oka az a mintegy kilencszáz kőszobor, ami a part mentén őrzi a szigetet. Csak a komolyabb régészeti munkálatok közben derült ki, hogy a hatalmas vállakon nyugvó óriásfejeknek földalatti folytatása is van: szabályos törzseken állnak, és kifaragásuk, elhelyezkedésük mitológiai tartalommal bír.
Húsvét szigeti kőszobrok
Ahogy a többi ünnepnek, a húsvétnak is megvannak a jellegzetes ételei, jelképet hordozó étkezési szokásai. A tojás mint az újjászületés szimbóluma a legtöbb helyen kötelező eleme az ünnepi étkezésnek.
Nálunk festeni szokás, a hímes tojás készítését többen művelték-művelik szinte művészi fokon. Egyre nagyobb divatja van a tojásfa állításának, elég csak a szomszéd faluig, Kéthelyig menni, hogy egy nagy műgonddal készített, tetszetős példányt láthassunk. Franciaországban nem a festés a lényeg, hanem a sütés: Haux városában sütik a 4500 tojásból készülő omlettet, amiből azért elég sokan jól tudnak lakni ...
Világszerte szorosan kapcsolódik az ünnephez a nyúl, mint a termékenység jelképe - van, ahol ajándékot hoz, van ahol megfőzik - megsütik, de Ausztráliában, ahol kártevő rágcsálónak számít, ki van tiltva a buliból: ott még a csokinyúl is csak az erszényes lehet.
Húsvét vigíliája Marcali, 2018.
Sok országban hagyomány a közös családi reggeli, az elfogyasztandó ételeket - sonka, tojás, torma, helyi jellegű kalácsok stb. - előtte megszentelteik a templomban. Lengyelországban külön rituáléja van a babka sütésének, a férfiak nem vehetnek részt a konyhai előkészületekben, mert ha véletlenül lisztes lenne a bajuszuk (vagy annak a helye), akkor nem fog megkelni majd a kenyér. (Ugyan vajon melyik nem képviselői találhatták ki ezt a nemes szokást?) Sokfelé gyakori ünnepi étel a zsenge tavaszi bárányból készült sült, ami nemcsak ízletes, hanem szakrális jelentést is hordozhat (Agnus Dei).
Húsvét vigíliája Marcali, 2018.
Ami egykoron virágvasárnaptól húsvétig történt Jeruzsálem városában, az az azóta eltelt csaknem kétezer esztendő alatt olyan mélyen beleivódott kultúránkba, leszivárgott hétköznapjainkba, ahogy azoknak is megkerülhetetlenné vált, akik nem vallásukat gyakorló, hívő keresztények.
Bízzunk benne, hogy mire a harangok visszatérnek Rómából, ezt az átkozott vírust is sikerül megszelídíteni kissé, hogy minél kevesebb szenvedés és gyász tapadjon az ünnep fenségéhez!