Régen szigorúak voltak a böjti szokások, szenteste a hal kivételével nem tálaltak húst az ünnepi asztalra. Olyan csemegék is helyet kaptak a vacsorán, mint az alma, dió, méz, ostya, fokhagyma. A menühöz az alábbi alapanyagokat használták: bab, lencse, káposzta, gomba, aszalt gyümölcsök, sült tök. Régen szigorúak voltak a böjti szokások, szenteste a hal kivételével nem tálaltak húst az ünnepi asztalra. Olyan csemegék is helyet kaptak a vacsorán, mint az alma, dió, méz, ostya, fokhagyma. A menühöz az alábbi alapanyagokat használták: bab, lencse, káposzta, gomba, aszalt gyümölcsök, sült tök.
A Dunántúlon nagy szerepet kaptak az ünnepi étkezésekben az öntött, főtt, sült tészták is, főként túrós töltelékkel. De nem maradhatott el a kenyér, a kalács, a pogácsa, mákos-mézes tészta, és a perec sem. Különböző szokások, hagyományok, hiedelmek is kapcsolódtak az ételekhez. A dióhoz egészségvarázslás kötődött. A héj feltörése után megtudták, egészséges lesz-e a család a jövő esztendőben. Ha a belseje fényes, hibátlan volt, akkor a család örült. Sült tököt a torokfájás megelőzésére fogyasztottak. Az alma a család összetartozását jelképezte. A néphit szerint, aki karácsonykor babot, borsót, tököt, mákos tésztát, halat eszik, annak a következő évben sok pénze lesz. A karácsonyi morzsát gondosan összegyűjtötték, megőrizték, majd a gyümölcsfák tövébe szórták, hogy jól teremjenek a következő évben, vagy az állatoknak adták, hogy egészségesek legyenek.
Az étkezéseknél a gazdasszony addig nem kelhetett fel az asztaltól, míg jól nem lakott, mert különben nem lesz az új esztendőben jó kotlósa. Fontos volt a karácsonyi vendégek jól tartása is, hogy tojjanak majd a tyúkok. Karácsony este a lányok kimentek tüzelőért, s ha a fa megszámolása után kiderült, hogy párosan hozták be, akkor még remélhetőleg azon a télen férjhez mentek. Van olyan vidék, ahol búzát vittek a zsebükben a hajadonok az éjféli misére, hazafelé menet elszórták azt. Ahányan ráléptek aztán, annyi kérőjük lett. Marcaliban a misén úrfelmutatáskor a zsebükben vitt almát háromszor megfordították, s újév reggelén a kapuba kiállva ették meg. Közben amilyen nevű férfi haladt el arra, olyan keresztnevű jövendőbelijük lesz majd, tartotta a hagyomány.
Karácsonyi asztal a múzeumban 2016-ban (Fotó: Vidák Tünde)