Marcaliban a 18. század végén állt már a Széchényi család 14 szobás, L alakú „úri laka” – a mai kastély területén – ahol gróf Széchényi Ferenc (1754-1820) évente rendszeresen megszállt. Így például 1798-ban, Somogy megyei főispáni beiktatásakor. A napóleoni háború miatt 1800-ban, időlegesen a családja is ide költözött, ahogyan 1809-ben is, amikor a franciák Nagycenket is elfoglalták.
Fia, Széchényi Pál (1789-1871) örökölte tőle Marcalit, majd annak fiára, Széchényi Gyulára szállt a birtok (1829-1921), aki 1863-ban új épületet rendelt meg Ybl Miklós (1814-1891) építésztől. A kivitelezést id. Sztelek Ferenc (1828-1911) kőművesmester végezte el, akinek a hagyatékában a kastély bejárati oszlopokon nyugvó bejárati előtetőjének tervrajza is fennmaradt.
Az 1863-ban elkészült, földszintes L alakú, 30 szobás épületben már rendszeresen, de még nem véglegesen lakott a gróf, akitől fia Széchényi Andor Pál (1864-1943) örökölte. Ő már a családjával állandó lakhelyének választotta Marcalit, gyermekei is itt születtek.
A dualizmus kori gazdasági konjunktúra, az országos kastélyépítési divat hatását lehet feltételezni amögött, hogy 1912-ben új kastély építésébe fogott a család. Viktor Sidek (1856-1937) építész tervei alapján indult meg az új, 85 szobás kastély felépítése. A hírneves bécsi építész hosszú munkássága (1884-1931) alatt Ausztriában, Németországban és Magyarországon tervezett kastélyokat, gyárakat és főleg Bécsben bérházakat. Magyarországi munkái közé tartozik a pázmándi Lyka- (1895), a nagymágocsi Károlyi- (1896), a pósteleki Wenckheim-kastély (1906-09). A marcali kastély kivitelezését ifj. Sztelek Ferenc (1856-1924) és Csomós Gergely (1883-1969) építőmesterek közös cége végezte el. Ennek az 1911 és 1918 között működő vállalkozásnak a legjelentősebb környékbeli munkái ebben az időben: Kopári Jenő üzletházának és Korona szállójának átalakítása, bővítése (1912); a marcali községháza épülete (1913); és a sáripusztai Hunyady-kastély bővítése (1913-20) voltak. Az új neobarokk stílusú Széchényi-kastély reprezentatív méretével, kialakításával, villanyvilágításával és az 1911-ben elkészült víztornyával igazán modernnek számított. A homlokzatán a Széchényi és a Csekonics család címere látható ma is. (A régi udvarházat 1917-ben bontották el.)
Széchényi Andor Pál felesége Csekonics Andrea (1870-1913) korai halála miatt már nem költözhetett be az új kastélyba, 1925-től második feleségével, Szegedy-Ensch Máriával (1897-1962) élt itt.
A magas téglakerítéssel elválasztott kastély és parkja a marcaliak számára egy zárt világot jelentett, ritkán láthatták a grófot.
Az 1943-ban bekövetkező halálát követően, a fia Széchényi Endre (1902-1984), Somogy megye főispánja költözött be a családjával. 1944 őszén a közeledő front miatt költöztek Ormándpusztára, majd tovább utaztak Ausztriába.
A kastélyépületet a német és magyar hadsereg kórházként hasznosította, amely funkciója megmaradt 1945 után is.
A Viktor Sidek tervezte kastély épülete 1913 után
(A Marcali Múzeum gyűjteményéből. A fotót retusálta. Ilácsa József)
A kastélyparkban szovjet katonai temetőt alakítottak ki, az épület csúcsára pedig vörös csillagot helyeztek. Az államosítás során az uradalom további épületei is közösségi hasznosításba kerültek: 1950-ben a volt Széchényi tulajdonú területek északi részén a Magyar Néphadsereg az ún. belső laktanyát építette ki, amely során számos régi, 19. századi uradalmi épületet bontottak el. (Részben megmaradt a hársfákkal és fekete fenyőfákkal szegélyezett ún. allé.)
A kórház számára hasznosított kastélyépület mellett idővel újabb épületeket emeltek, ahol számos egészségügyi osztály működött. Mára két régi uradalmi épület maradt meg, az irodaháznak átalakított magtár és a szakrendelőként üzemeltetett kocsiszín épülete. Ma a volt honvédségi területeken részben közösségi terek, lakóingatlanok, üzletek és az Európa park található. A kastély parkjából 2000 után exhumálták a szovjet katonai temetőben eltemetetteket, majd e helyütt városi szoborparkot alakítottak ki, ahol például gróf Széchényi Ferenc és Széchenyi István mellszobrai emlékeztetnek a családra.
A marcali Széchényi kastély épületével kapcsolatos dokumentumokat, tervrajzokat és fényképeket a Marcali Múzeum gyűjteményében őrizzük.
Huszár Mihály - történész
A kastélyépület 2016-ban (Fotó: Ilácsa József)
1. fotó: Az Ybl Miklós tervezte udvarház épülete 1910 körül
(Képeslap, Mihalics Géza gyűjteményéből. A fotót retusálta: Ilácsa József)