E honlap megfelelő működéséhez néha sütiknek – vagy az angol eredeti alapján cookie-knak – nevezett adatfájlokat kell elhelyeznünk számítógépén, ahogy azt más nagy webhelyek és internetszolgáltatók is teszik.
A sütik kis szövegfájlok, melyeket a webhely az oldalaira látogató felhasználó számítógépén, illetve mobilkészülékén tárol el. A sütik segítségével a honlap bizonyos ideig megjegyzi az Ön műveleteit és személyes beállításait (pl. a felhasználói nevet, a nyelvet, a betűméretet és a honlap megjelenítésével kapcsolatos többi egyedi beállítást), így Önnek nem kell azokat újra megadnia minden egyes alkalommal, amikor honlapunkra ellátogat, vagy az egyik lapról átnavigál egy másikra.
A weblap számos oldala sütik segítségével tartja nyilván a következők-et:
- az Ön megjelenítési beállításait, pl. a szín- és betűtípus-beállításokat;
- azt, hogy Ön beleegyezett-e (vagy sem) abba, hogy a webhelyünk sütiket használjon.
- emellett a portálunkon elhelyezett videofilmek, közösségi modulok némelyike szintén használ sütiket, hogy névtelen statisztikai adatokat gyűjtsön arról, milyen elérési útvonalon érkezik a felhasználó az adott oldalra, és mely videofilmeket, bejegyzéseket, tartalmakat nézi meg.
A sütiknek az engedélyezése nem feltétlenül szükséges a webhely működéséhez, de javítja a böngészés élményét és teljesítményét. Ön törölheti vagy letilthatja ezeket a sütiket, de ebben az esetben előfordulhat, hogy a webhely bizonyos funkciói nem működnek rendeltetésszerűen.
A sütik által tárolt információkat nem használjuk fel az Ön személyazonosságának megállapítására, és a mintaadatok teljes mértékben az ellenőrzésünk alatt állnak. A sütik által tárolt információk kizárólag az itt leírt célokra kerülnek felhasználásra.
Önnek lehetősége van arra, hogy karbantartsa és/vagy tetszés szerint törölje a sütiket. Kérjük, hogy az ezzel kapcsolatos tudnivalókért látogasson el az aboutcookies.org webhelyre. Ön törölni tudja a számítógépén tárolt összes sütit, és a böngészőprogramok többségében le tudja tiltani a telepítésüket. Ebben az esetben azonban előfordulhat, hogy minden alkalommal, amikor ellátogat egy adott oldalra, manuálisan el kell végeznie egyes beállításokat, és számolnia kell azzal is, hogy bizonyos szolgáltatások és funkciók esetleg nem működnek.
Amennyiben közvilágítási hibát észlel, jelentse be a Project Light Hungary Kft. weboldalán, melynek elérhetősége:
illetve a +36 1 457 0575 -es telefonszámon,
VAGY bejelentését tegye meg az alábbi bejelentési formák valamelyikén:
- személyesen, a Marcali Közös Önkormányzati Hivatal 11. számú irodájában (8700 Marcali, Rákóczi u. 11.) ügyfélfogadási időben (H: 7.45 - 11.30 ill. 12.00 - 16.15, Sze: 7.45 - 11.30, P: 7.45 - 11.30 ill. 12.00 - 13.50)
- postai úton, a Marcali Közös Önkormányzati Hivatalnak címezve (8700 Marcali, Rákóczi u. 11.)
- a 06-85-501-027-es telefonszámon;
- a baumgartnerEz az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. vagy az Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. e-mail címen.
A 2016. évben megismert a https://kozvilhiba.hu/
A kiadvány teljes képernyőn való megtekintéséhez válassza a 
gombot. A teljes képernyő elhagyásához kattintson a 
gombra.
Marcali város címerének alakja négyszögletű, csücskös talpú, vörös színű pajzs. A pajzson szereplő fő címerkép egy arany színű nyíllal átlőtt nyakú, ezüst színű vízimadár. A pajzsfő elején ezüst színű félhold, hátsó részén pedig arany színű nap helyezkedik el.
Marcali Város jelenlegi címere a hajdani mezőváros 1567. évi pecsétjéig vezethető vissza. A XVI. században használt pecsét egy –a Zichy család zsélyi levéltárában talált – 1567. évi oklevél őrizte meg. A pecsét felirata: Sigillum Martzalli volt. Egy nyíllal átlőtt nyakú madarat, holdat és napot ábrázolt. Marcali város madáralakot ábrázoló 1567. évi pecsétje döntő fordulatra utal, mert jelképében semmiféle kapcsolatban nem áll XV-XVI. századi földesurainak családi címereivel. A Marczalyak harántpólyája, a Báthoryak sárkányfoga, mint jelképek bizonyára helyet kaptak volna a város pecsétjében valamilyen formában, ha annak meghatározásába, mint földesurak befolytak volna. Hiszen Marcali névadó, kastélyos székhelyük volt a Marczalyaknak és végváruk a Báthoryaknak. Madáralakot címerükben a város földesurai közül csak a Széchényiek használtak – kék mezőben zöld koszorút tartó galambot – de nekik a XVI. században marcalihoz még nem volt közük.
A 18. században már többféle változat is használatba került. 1764-ben egy nyíllal átlőtt szívből, három kinövő virágszál, 1779-ben pedig két búzakalász közt, hegyével fölfelé fordított lebegő csoroszlya és ekevas ékesítette a címerpecsétet. Az 1830-ban keletkezett Marcali mezőváros pecsétjén a települést egy gúlasisakos templomot ábrázoló címer jelképezte. 1840-ben pedig a templom kiegészült egy szőlőtőkével.
1908-ban került újra a település címerébe az 1567-es változat, amely 1943-tól műkőbe vésett formában - Csomós László, a községházát tervező és kivitelező építész rajzai alapján – a községháza homlokzatára is felkerült. 1945 után ez a címer kikerült a használatból. 1977-ben, amikor a település városi rangot kapott, akkor újra a madaras változatot vették elő és szerkesztették át a szocialista korszak attribútumaival kiegészítve. (tervezte: Mohl Károly). A hold és a nap/csillag helyett vörös csillag és egy fél fogaskerék - a helyi ipart szimbolizálandó - valamint egy zöld kettős halom került be jelképként. 1990-ben a rendszerváltást követően, az új önkormányzati testület döntése értelmében visszatértek az 1908-as változathoz. Ma is ez a város hivatalos címere.
Az 1567. évre visszavezethető címer szimbolikájáról csupán feltételezéseink vannak. A vízimadár valószínűleg a Nagybereknek a településhez közel elhelyezkedő vízi világát, az ottani állatvilágot jelképezi. A fogyó hold utalhat a XVI. század harcaira (1532 és 1566 között háromszor esett el a vár és a település). A nap és hold együttes jelképe utalhat a végvári harcokra, a védők éjjel-nappali éberségére. Továbbá a nap/csillag és félhold utalhat a török hódoltság korára is, amikor Marcali járási székhely volt.
Marcali, 1857. február 26. - Budapest, 1937. május 4.
A Bárd Miklós felvett név, eredetileg Kozma Ferencnek hívták, Kozma Andor költő testvére volt. A műegyetemen tanult, majd hivatásos katona lett. 1918-ban tábornokként nyugdíjazták. Már egyetemista korában jelentetett meg verseket Rimay Kálmán néven. Összegyűjtött műveit 1940-43 között hat kötetben jelentették meg.
Marcali, 1931. május 29. - Pécsvárad, 2016. augusztus 13.
Kossuth-díjas alkotó.
1992-től egyetemi tanár, 1993-tól a Képzőművészeti Főiskola tanára volt. Több köztéri szobra mellett munkái láthatóak a Magyar Nemzeti Galériában, a székesfehérvári Szent István Múzeumban és a pécsi Modern Képtárban.
Marcali, 1895. november 13. - Budapest, 1982. március 13.
Nagybányán tanult, majd Bécsben, illetve Berlinben élt. 1945-től a Képzőművészeti Főiskolán tanított. 1948-ban az elsők között vehette át a Kossuth-díjat, amit másodszor 1970-ben kapott meg. 1950-ben Munkácsy-díjjal ismerték el művészi tevékenységét. Több életrajzi ihletésű, illetve művészi témájú könyvet írt. Így éltünk Pannóniában című regényében például megörökítette Marcali gyermekkori élményeit. Szobra a róla elnevezett galéria előtt áll a Kossuth Lajos utcában, ahol állandó kiállítása is látható. (A szobor Pátzay Pál alkotása, 1984.)
Sajógömör, 1883. január 11. - Marcali, 1961. június 7.
A teológiai tanulmányait Eperjesen, Halléban és Bázelben végezte. 1924-ben menekült Magyarországra. Tanított a pécsi egyetem hittudományi karán, amelynek dékáni tisztét is betöltötte. A magyarországi Kékkereszt Egylet titkára volt.
Marcali, 1932. április 15. - Northampton, Massachusetts, 2022. február 18.
Keszthelyen, a mezőgazdasági technikumban tanult, majd 1956-ban emigrált és az Egyesült Államokban fejezte be tanulmányait. Julius Fabos 1964-től a Massachusettsi Egyetem tájépítési professzora, ahol tájinformatikai módszereket alkalmazó tájtervezéssel foglalkozott.
Marcali, 1861. január 12. - Budapest, 1933. április 26.
Elsőként fordította le Goethe Faustját. Önálló verseskötetekkel 1889-től jelentkezett. 1925-ben adta közzé a Honfoglalás című történelmi regéjét. Tanulmányt írt Eötvös József és Baksay Sándor életéről. Tagjai közé választotta a Magyar Tudományos Akadémia és a Kisfaludy Társaság is. Egy ideig Somogy országgyűlési képviselőjeként vállalt szerepet a politikai életben. Emlékét márványtábla őrzi az egykori szülőháza helyén álló épület falán, a Rákóczi utcában. Testvére, Kozma Ferenc Bárd Miklós néven írt.
Kőröshegy 1825. szeptember 2. - Budapest 1897. augusztus 5.
Kozma Andor és Kozma Ferenc (Bárd Miklós) édesapja. Végigküzdötte a szabadságharcot, majd annak befejezése után besorozták az osztrák hadseregbe. Leszerelés után Marcaliban és Kaposváron folytatott ügyvédi gyakorlatot. 1861-ben a Deák-párt színeiben országgyűlési képviselővé választották. 1872-1896 között az állami főügyészség felállítása után első főügyésszé nevezték ki. Fellépett a börtönviszonyok javítása, a nyomozásoknál alkalmazott kínzások megszüntetése érdekében. Érdemei vannak a magyar ügyészség fejlődésében, munkásságával az ügyészi függetlenség jelképévé vált. 2000-ben, születésének 175. évfordulóján Marcali városa mellszobrának felavatásával tisztelgett az emléke előtt.
Marcali, 1896. augusztus 4. - Budapest, 1975. július 14.
1916-ban Kassák Lajos lapjainak munkatársa lett. Alapítója a KMP-nek, megjárta az orosz internálótáborokat, ahonnan 1947-ben szabadult, de két év múlva ismét a Gulagra száműzték. 1955-ben rehabilitálták. Ekkor tért haza Magyarországra. 1957-ben József Attila-díjjal, 1963-ban Kossuth-díjjal tüntették ki.
Marcali, 1856. április 3. - Budapest, 1940. július 21.
Tanulmányait Pesten, Berlinben, Párizsban és Oxfordban végezte. 1895-től a budapesti tudományegyetemen tanított. A Magyar Tudományos Akadémia előbb levelező, majd rendes tagjainak sorába választotta. Több történeti munkát jelentetett meg a honfoglalás, az Árpád-ház és a Habsburgok koráról. Szerkesztője, illetve részben írója volt a Nagy Képes Világtörténet című sorozatnak. Főbb művei: A magyar történet kútfői az Árpádok korában; Magyarország története II. József korában: Nagy képes világtörténet. Emléktáblája a Hősök terén található. A városban utca is őrzi emlékét.
Újvárfalva, 1820. augusztus 27. - Pest, 1853, november 3.
Bár nem Marcaliban született, de a szabadságharcban tanúsított hősies magatartása okán meg kell említeni a nevét. A marcali járás fiatal szolgabírója a helyi és környékbeli lakosokból szervezett gerillacsapatával sikeresen támadta Jellasics utánpótlási seregrészét. Később Kossuth megyei kormánybiztosnak nevezte ki, e tisztében irányította Somogy felszabadítását. A szabadságharc leverése után az ország különböző tájain bujdosva szabadcsapatot próbált szervezni az abszolutizmus megdöntésére. 1953-ban elfogták, hadbírósági ítélet alapján kivégezték. Emlékét a Városi Bíróság falán elhelyezett márványtábla, a róla elnevezett általános iskola és a parkjában 1985-ben felállított emlékmű őrzi. (Marton László alkotása 1985.)
Marcali, 1845. március 26. - Waidhofen, 1916. október 1.
Hivatásos katonatisztnek tanult. Az utász hadnagyi rendfokozattól az altábornagyi csillagokig mindenféle beosztást betöltött. 1906. március 6. és április 8. között Fejérváry Géza kormányának honvédelmi minisztere volt.
Marcali, 1812. október 24. - Graz, 1889. június 9.
A bécsi hadmérnöki akadémiát végezte el, de a szabadságharc idején a magyar honvédségben vállalt parancsnoki tisztséget, s ezért Világos után halálra ítélték. Az ítéletet azonban kegyelemből 18 évi várfogságra változtatták. Szabadulása után megszervezte és vezette a Honvéd Térképészeti Intézetet. Mellszobrát, a kórház előtti parkban 1987-ben avatták fel.
A múlt kutatása alapján több ezer éve élnek emberek azon a tájon, amit Marcalinak hívunk.
Az első írásos emlék 1274-ből származik bizonyítva, hogy akkor már településként létezett a ma több mint 10.000 főnek lakhelyül szolgáló terület.
Az elmúlt 750 év alatt uralkodók, birodalmak váltották egymást, de a város lakói minden korban megtalálták boldogulásuk kulcsát. Marcali mindig is a környék meghatározó települése és gazdasági, kereskedelmi központja volt, ahol kereskedők, földművesek, majd iparosok éltek, a XX. századtól pedig a gazdasági, társadalmi változásoknak megfelelően alakult át a város társadalma.
A mai Marcali a 37 települést magába foglaló járás egészségügyi, oktatási, közigazgatási kereskedelmi, gazdasági központja. Rendelkezik mindazon intézményekkel, melyek egy megyei jogú városban is megtalálhatók, mégis megtartotta, élhető infrastruktúráját, emberi kapcsolatait. A munkás napok utáni kikapcsolódást a város zöld parkjai, az idegenforgalmat alapvetően befolyásoló és jelentős fejlesztés előtt álló gyógyvízzel rendelkező fürdő, számtalan sport és civil egyesület által biztosított programok, és nem utolsó sorban a helyi kulturális intézmények teszik lehetővé, melyek közül kiemelkednek a színházi előadások, valamint a város Kossuth díjas festőjének emléket állító országosan is egyedül álló Bernáth Aurél Galéria.
Honlapunk ezt a sokszínűséget igyekszik bemutatni, de a személyes tapasztalat ennél sokkal többet jelent!
Látogassanak el hozzánk a környék borait ünneplő fesztiváljainkra, vagy csak sétáljanak egyet a város parkjaiban és érezzék meg, milyen marcalinak lenni!
Személyes tapasztalatuk után pedig válasszák Marcalit lakhelyül, mint ahogy az elmúlt 750 évben több százezren megtették!
Bereczk Balázs
polgármester
Kitüntetés éve |
Kitüntetett neve |
|
1980 |
Lengyel József |
|
1980 |
Bernáth Aurél |
|
1985 |
Dr. Szirmai Jenő |
|
1985 |
Csobod Árpád |
| 1989 | Dr. Ress Zoltán |
|
1996 |
Dr Rádler Antal |
|
2002 |
Volker Lenz |
|
2003 |
Dr. Árvai Zoltán |
| 2005 | Dr. Borsos Sándor |
| 2006 | Kiss Iván prépost |
| 2013 | Dr. Gál József |
| 2015 | dr. Suchman Tamás |
értéktár