1973-ig agyag kitermelése történt a területen, majd 1994-ig kommunális hulladéklerakóként üzemelt a terület.
A Marcali Kommunális hulladéklerakó telep rekultivációs terve 1995-ben készült (nem az önkormányzat készítette), melyet valamennyi hatóság jóváhagyott.
A rekultiváció 1998-ban fejeződött be – amely az akkori szabályok szerint föld takarást jelentett- melyet dr. Kávássy Sándor környezetvédelmi államtitkár adott át. (1998-ban, az első Fidesz kormány idején) A beruházás több mint 90%-ban központi, állami forrásból valósult meg. A beruházás megvalósulását, az elvégzett feladatokat pénzügyi és műszaki szempontból az illetékes állami hatóságok ellenőrizték.
2016-ban pályázatot nyújtottunk be arra, hogy a területen ipari ingatlanokat alakítunk ki. (A terveket természetesen jóval korábban készítettük el) A pályázat 2017-ben nyert támogatást. A megvalósítás elég jól dokumentált, mert mind a TAVI TV-ben, mind a Marcali Portálon folyamatosan hírt adtunk a fejlesztésről.
A beruházás elkészült, valamennyi számla kifizetését, a megvalósult műszaki tartalmat az illetékes hatóságok jóváhagyták, továbbá háromszor tartottak helyszíni ellenőrzést.
1 db ingatlan maradt önkormányzati tulajdonban, a többi értékesítésre került. Minden ingatlan értékesítésnél jeleztük a vevőknek, hogy melyik terület volt érintett a rekultivációval, tehát hol kell hulladékra számítaniuk. Az erről készül talajmechanikai vizsgálatok az ingatlan értékbecslés részét képezték. Talán nem véletlen, hogy egyetlen tulajdonos sem reklamált… Amikor valaki a saját pénzét fekteti be, az azért megszokta vizsgálni, hogy az adott terület mire használható.
A területen valamennyi közműszolgáltató épített: víz, villany, gáz, szennyvíz, távközlés.
Hulladékot ott lehet találni, ahol jelenleg, illetve a jövőben napelem kerül elhelyezésre. Valószínűleg ez jobb hasznosítás, minthogy 30 aranykoronás termőföldre helyezünk el napelemet.