Az ÁROP-1.A.3. projekt keretében, Július 2-án tartotta meg negyedik ülését a Marcali Járási Felzárkózási Kerekasztal. Ez alkalommal szakmai konferencián vehettek részt a települések polgármesterei és a városban, a járásban dolgozó szakemberek, az önkormányzati testület tagjai. Az előadások a települési esélyegyenlőségi programokban szereplő társadalmi csoportok helyzetéről, annak okairól és esélyeiről szóltak.
Dr. Sütő László Marcali polgármesterének köszöntőjét követően, dr. Hegedűs Lajos a Mozgáskorlátozottak Somogy Megyei Egyesületének elnöke beszélt a fogyatékkal élő emberek integrációjának nehézségeiről, - kiemelve azt a tényt, hogy hiába vannak nemzetközi viszonylatban is kiváló jogszabályok amelyek a fogyatékos embereknek a jogait biztosítják, ha ezeket a jogszabályokat nem tartják be. Itt elsősorban a közszolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés akadályairól beszélt, kiemelve a munkaerő-piaci hátrányokat és az egészségügyi ellátás súlyos hiányosságait.
Keveházi Katalin a civil szervezeteket tömörítő Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség gender szakértője a nők változó társadalmi helyzetéről és szerepéről beszélt. Értelmezte a „gender”, a „társadalmi nem” fogalmát: „nemek egyenlősége a javakhoz, a lehetőségekhez, az erőforrásokhoz és a jövedelmekhez való egyenlő hozzáférést, azonos jogokat jelent…nem azt, hogy egyformák legyenek, hanem azt, hogy egyenjogúak legyenek.” Számtalan társadalmi hátrány közül kiemelte azokat a közéletben-politikában tapasztalható jelenségeket, amelyek terén Magyarország rendkívül elmaradásba került az elmúlt években, nem csak a többi EU tagállamhoz viszonyítva, hanem világviszonylatban is. A társadalmi hátrányok történeti, hatalmi viszonyokon alapulnak, de változatlanul léteznek az előítéleteken alapuló és a társadalmi változások által újratermelt egyenlőtlenségek is.
Havas Gábor az MTA volt tudományos kutatója felhívta a figyelmet arra, hogy a mélyszegénységben élő embereket nem lehet azonosítani a romák csoportjával, hiszen a roma társadalom is erősen rétegzett, akár a magyar társadalom egésze. A mindennapokban változatlanul működnek a diszkriminatív mechanizmusok, amelyek tovább rontják a romák helyzetét, és felhívta a figyelmet az oktatásban egyre nagyobb szerepet játszó egyházi iskolák működésének lehetséges, a szegregációt erősítő következményeire. Hosszú távú kedvező változás a jó szociálpolitikától és az oktatáspolitikától remélhető, amit a jelenlegi folyamatok nem támogatnak.
Darvas Ágnes szociológus az ELTE Szociális Munka Tanszékének vezetője, korábban részese volt a „Legyen jobb a gyermekeknek!” nemzeti stratégia kidolgozásának. Bemutatta azokat az egyéni, családi és társadalmi rizikó faktorokat, amelyek befolyásolják a „depriváltság”, - az anyagi és a társadalmi javaktól való megfosztottság kialakulását és újratermelődését. A kirekesztettségben élő gyermekek esélyeit a család anyagi biztonsága, a lakhatás minőségének a javulása, a jó minőségű, elérhető és hozzáférhető humánszolgáltatások megléte segítheti.
Hegyesiné Orsós Éva az „Életet az éveknek” Országos Szövetség elnöke, több évtizede foglalkozik idősügyekkel. Előadásban az általános demográfiai trendeket ismertette, a népesség elöregedését és a korösszetétel kedvezőtlen alakulását. Ez a társadalmi változás arra figyelmeztet, hogy a jövőben még árnyaltabb, hatásosabb, a változásokra adekvát válaszokat adó időspolitiká(k)ra van szükség. Több „jó gyakorlatot” ismertetett, amelyek hozzájárulhatnak az idősek életminőségének javításához.
Dr Berdár Valéria az Egyenlő Bánásmód Hatóság Somogy megyei referense, az egyenlő bánásmód elvéről és követelményéről beszélt, mint alapvető emberi jogról. Ismertette a diszkrimináció alapjait jelentő, törvényben felsorolt „ védett tulajdonságokat”, beszélt arról, hogy a társadalom jelentős része nincs tisztában a diszkriminációs mechanizmusokkal, s ha igen, akkor is kis számban keresnek jogorvoslatot. Felhívta a figyelmet a tájékoztatás, a jogtudatosság növelésének fontosságára. Az EBH kutatásai szerint leggyakoribb az életkor-, az etnikai hovatartozás-, és a fogyatékosság alapú diszkrimináció az országban.
A szakmai program szerves folytatása volt Bogdán Zoltán amatőr cigány festő kiállításának megnyitója. A festményeken a cigányok életének mindennapi eseményei, az ősi, hagyományos mesterségeik ábrázolásai jelennek meg. A Bécsben korábban nagy szakmai és közönség sikert elért tárlat anyagát, idehaza először láthatja az érdeklődő közönség Marcaliban, a Kulturális Korzóban. Az első hazai kiállítása elé így írt Bogdán Zoltán: ”Ősi népnek zenéje, cigány lelkem minden rejtekében parázslik, izzik, lángol, semmit el nem felejtve. Ritmusok, dalok, igaz emberekben élő himnuszok, megfellebbezhetetlen kapcsok…”
Filebics Magdolna
ÁROP-1.A.3.
szakmai felelőse