Döntéshozatal, ülések

A testületi szerv döntései előkészítésének rendje:

A döntések (formája: határozat, rendelet, határozathozatal nélküli tudomásulvétel vagy egyetértés lehet) a képviselő-testület ülésén születnek. Az előterjesztést a napirendi pont előadója készíti el. Az előkészítésbe a munkatervben meghatározottakon túl, más szerveket és személyeket is bevonhat.

A testületi szerv döntéseiben való állampolgári közreműködés (véleményezés) módja, (erre szolgáló postai, illetve elektronikus levélcím):
A közmeghallgatás alkalmával az állampolgárok és a helyben érdekelt szervezetek képviselői közérdekű ügyben a képviselő-testülethez, az egyes települési képviselőkhöz, a polgármesterhez, az alpolgármesterhez vagy a jegyzőhöz kérdéseket intézhetnek, illetőleg közérdekű javaslatokat tehetnek. 
A képviselő-testület ülésén az állampolgároknak az ülést levezető kérdést, hozzászólást engedélyezhet. 
A települési képviselő a választópolgárok véleményének kikérése, tájékoztatása céljából fórumokat hívhat össze a polgármesteri hivatal ügyviteli, tárgyi közreműködésével. 
Az állandó bizottság (melynek úgynevezett ?külsős? tagjai is vannak, akik egyben az állampolgári közreműködést is biztosítják) a képviselő-testület döntéseinek előkészítése érdekében megvitatja a feladatkörébe tartozó ügyeket, azokat véleményezi, illetőleg állást foglal. 
A településrészi önkormányzat vezetője döntés előtt véleményt nyilvánít a külön önkormányzati rendeletben meghatározott önkormányzati ügyekben. 
A településrész illetékességi területére vonatkozó képviselő-testületi döntéshez a településrészi önkormányzat (melyben szintén biztosított az állampolgári részvétel) véleményezési jogot gyakorol és döntést kezdeményezhet: 
a) a városrendezési terv előírásainak jóváhagyása, módosítása, 
b) művészeti alkotás közterületen, valamint önkormányzati tulajdonú épületen való elhelyezése, áthelyezése és lebontása, 
c) utcák, terek elnevezése, emlékmű állítása 
tekintetében. 
A rendeletalkotást segíti a rendelet-tervezetek társadalmi vitára bocsátása is. 
Postai cím: 8700 Marcali, Rákóczi u. 11.
Elektronikus levélcím: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

A testületi szerv döntéshozatalának eljárási szabályai

A képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel elhatározhatja, hogy egyes ügyeket két fordulóban - előbb az elveket, majd a konkrét döntéstervezetet - tárgyalja meg.
A képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen a települési képviselőknek több mint a fele jelen van.
Ha a képviselő-testület ülése az ülésezés folyamán válik határozatképtelenné, úgy az ülésvezető maximum 30 percre az ülést felfüggesztheti. Határozatképessé válás esetén az ülést tovább kell folytatni.
A képviselők igenlő vagy ellenszavazattal, illetőleg tartózkodással vehetnek részt a szavazásban.
A döntés meghozatalához a minősített többségre (képviselők számához viszonyított több mint fele) való konkrét utalás hiányában a jelenlevő képviselők több mint felének egybehangzó szavazata szükséges.
Minősített többség szükséges az alábbi ügyek eldöntéséhez
a) a rendeletalkotáshoz
b) az önkormányzat szervezetének kialakításához és működésének meghatározásához, továbbá a törvény által hatáskörébe utalt választáshoz, kinevezéshez, megbízáshoz 
c) önkormányzati társulás létrehozásához, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozáshoz 
d) külföldi önkormányzattal való együttműködést rögzítő megállapodáshoz, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozáshoz 
e) intézmény alapításához (átszervezéséhez, megszűntetéséhez)
f) a képviselők döntéshozatalból való kizárásához 
g) zárt ülés elrendeléséhez
h) a képviselő-testület megbízásának lejárta előtti feloszlatásához 
i) a polgármester elleni kereset benyújtásához
j) a képviselő-testület költségvetésének megállapításához, módosításához, zárszámadásának elfogadásához, a munka- és gazdasági programjának, valamint a költségvetés végrehajtásáról szóló beszámoló elfogadásához,
k) a településrendezési terv elfogadásához,
l) az önkormányzat vagyonával, tulajdonával való rendelkezéshez az önkormányzat vagyonáról szóló rendelet szerint,
m) közalapítvány létrehozásához, közalapítványi forrás átvételéhez és átadásához,
n) kötvénykibocsátáshoz,
o) az önkormányzati jelképek, kitűntetések és elismerő címek megállapításához, használatuk szabályozásához, kitűntetés adományozásához,
p) helyi népszavazás kiírásához,
r) név szerinti szavazás elrendeléséhez,
s) a képviselő-testület egyes hatásköreinek átruházásához, hatáskör visszavonásához,
t) továbbá minden kérdésben, ahol a minősített többséget törvény előírja.
A képviselőtestület döntéshozatalából kizárható az, akit vagy akinek a hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A települési képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget. A kizárásról az érintett települési képviselő kezdeményezésére vagy bármely települési képviselő javaslatára a képviselő-testület dönt. A kizárt települési képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni. 
A polgármester, ha a képviselő-testület döntését az önkormányzat érdekeit sértőnek tartja, ugyanazon ügyben egy alkalommal kezdeményezheti a döntés ismételt megtárgyalását. A kezdeményezést az ülést követő három napon belül nyújthatja be, a képviselő-testület a benyújtás napjától számított tizenöt napon belül dönt.
Szavazni személyesen kell.
A képviselő-testület a döntéseit (határozat, rendelet) nyílt vagy titkos szavazással hozza. Nyílt szavazás a név szerinti szavazás és a lépcsőzetes szavazás is.
A szavazás módját - ha törvény másként nem rendelkezik - képviselői kezdeményezés alapján meg lehet változtatni.
A nyílt szavazás kézfelemeléssel történik.
Az ülésvezető a vita lezárása után elsőként a módosító indítványokat, majd az eredeti javaslatot teszi fel szavazásra.
Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel, vagy azt valamelyik helyi képviselő kéri, az ülésvezető a szavazást köteles megismételni.
A szavazás eredményének megállapítása után az ülésvezető kihirdeti a határozatot.
A nyílt szavazás eredményét az ülésvezető állapítja meg. Megállapítja és kihirdeti a javaslat mellett, majd az ellenszavazók, végül a szavazástól tartózkodók számát. Az ellenszavazat tényét név szerint rögzíteni kell a jegyzőkönyvben, ha azt az érintett képviselő kéri.
A képviselő-testület köteles név szerinti szavazást elrendelni, ha 
a) azt a törvény előírja,
b) arról a képviselő-testület jelen lévő tagjai egyszerű többséggel döntenek
Ügyrendi kérdésben név szerinti szavazást tartani nem lehet.
A név szerinti szavazás úgy történik, hogy a polgármester felolvassa a tagok nevét, s a jelenlevő tagok pedig a nevük felolvasásakor "igen"-nel, vagy "nem"-mel, vagy "tartózkodás"-sal szavazhatnak.
A szavazás eredményét tartalmazó hitelesített névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.
A képviselő-testület a hatáskörébe tartozó választás, kinevezés, megbízás és kitűntetés, cím adományozása ügyében ? amennyiben több személyre (jelöltre) történik szavazás ? lépcsőzetes szavazással dönt. Ez úgy történik, hogy a javaslatban szereplő valamennyi személyre szavaznak, és az egyes szavazási fordulókban a legkevesebb igen szavazatot kapott személy(ek) kiesnek. Nincs további forduló, illetőleg szavazás ha a legtöbb szavazatot kapott jelölt a szükséges minősített többséget megkapta.
Alternatív határozati javaslatokat külön-külön kell szavazásra bocsátani. A legkevesebb szavazatot kapó javaslatot a következő szavazási körben már nem kell szavazásra bocsátani. Az eljárást addig kell folytatni, amíg egy határozati javaslat marad. 
Titkos szavazást lehet tartani mindazokban az ügyekben, amelyekben zárt ülést kell tartani, illetve zárt ülés tartható. A titkos szavazást kezdeményezheti a polgármester vagy bármelyik települési képviselő. A titkos szavazás elrendeléséről a képviselő-testület vita nélkül egyszerű szótöbbséggel dönt.
A titkos szavazást a Jogi és Ügyrendi Bizottság legalább 3 tagja bonyolítja le.
A szavazás szavazólapon, szavazóhelyiségben és urna igénybevételével történhet.
A Jogi és Ügyrendi Bizottság összeszámolja a szavazatokat, megállapítja az érvényes és érvénytelen szavazatok számát, arányát, majd a szavazásról jegyzőkönyvet készít, amely tartalmazza:
- a szavazás helyét és idejét,
- a bizottság tagjainak nevét és tisztségét,
- a szavazás eredményét,
- a jegyzőkönyvvezető nevét,
- a bizottság minden tagja és a jegyzőkönyvvezető aláírását. A szavazás eredményéről a bizottság elnöke a testületnek jelentést tesz.
Szavazategyenlőség áll fenn akkor, ha
a) nyílt szavazásnál az igen és nem szavazatok száma megegyezik
b) titkos szavazásnál a javaslat mellett és ellene leadott szavazatok száma megegyezik.
Nyílt és titkos szavazásnál szavazategyenlőség esetén a szavazást meg kell ismételni. Újabb szavazategyenlőség esetén a képviselő-testület a következő ülésén újból határoz.

A testületi szerv ülésének helye (irányítószám, város, utca, házszám)
8700 Marcali, Rákóczi u. 11., emeleti nagyterem

A testületi szerv megtartott üléseinek ideje (év, hó, nap, óra megjelöléssel)

A testületi szerv tervezett üléseinek ideje (év, hó, nap, óra megjelöléssel) megtekinthető itt.

A testületi szerv ülései látogathatóságának rendjeA képviselő-testület ülése nyilvános. 
A lakosságot az ülés helyéről, időpontjáról és napirendjéről a testületi ülést legalább hat nappal megelőzően a helyi televízió és a városi honlap útján tájékoztatni kell.
Az előterjesztések előzetes megismerésének lehetővé tétele érdekében - a zárt ülési előterjesztések kivételével - valamennyi előterjesztést a Polgármesteri Hivatal Titkárságán rendelkezésére kell bocsátani, valamint a város honlapján egyidejűleg közzé kell tenni.
Az ülésen megjelent állampolgárok az ülésteremben részükre kijelölt helyet foglalhatják el.
Az állampolgároknak az ülést levezető kérdést, hozzászólást engedélyezhet.
A képviselő-testület 
a) zárt ülést tart választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízatás adása, illetőleg visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása, fegyelmi büntetés kiszabása és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor, ha az érintett a nyilvános tárgyalásba nem egyezik bele; továbbá önkormányzati hatósági, összeférhetetlenségi és kitüntetési ügy, valamint vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás tárgyalásakor; 
b) zárt ülést rendelhet el a vagyonával való rendelkezés, az általa kiírt pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás üzleti érdeket sértene.
c) A zárt ülésre vonatkozó testületi döntést a szavazati arányok feltüntetésével határozatba kell foglalni.
A zárt ülésen hozott döntésekről ? a  következő testületi ülésen - a polgármester a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló rendelkezések figyelembe vételével tájékoztatja a város polgárait.
 
A testületi szerv üléseinek napirendje

 A testületi szerv döntéseinek felsorolása

Pályázatok

Nyomtatás