Június 8. – Medárd napja
Közismert időjárásjósló nap, az erre vonatkozó regulát egész Európában ismerik. A népi megfigyelések szerint ekkor lehűlésre lehet számítani, és „ha esik az esső Medárd naptyán, akkor negyven napig esni fog”.
Június 10. – Margit napja
Szent Margit vértanú ünnepe. A népi tapasztalatok alapján sokfelé a retek-, a káposzta-, a lenvetés ideje. E nap táján már gyakran előfordul a zivatar, erre utal az alábbi rigmus is: „Margit felhőtől fél, égiháborút vél.”
Június 13. – Páduai Szent Antal napja
A római katolikus egyház fő „alamizsnásmesterének”, Páduai Szent Antal ferences rendi szerzetesnek az ünnepe. Hazánk újkori templomaiban szinte elmaradhatatlan a szobra, amely előtt pénzgyűjtő persely kap helyet. Ennek tartalma a szegényeket hivatott segíteni.
Sok állattartással kapcsolatos hiedelem és szokás fűződik ehhez a naphoz. Az egyik leggyakoribb sertésbetegséget, az orbáncot másképpen „Szent Antal tüze” megnevezéssel is illették, amit imádságos ráolvasással, acél és kovakő rácsiholásával próbáltak gyógyítani. Somogyban e nap összekapcsolódott a szőlőhegyi munkák tilalmával is.
Június 15. – Vid (Vitus, Vida) napja
A dél-dunántúli hagyomány szerint ezen a napon a gabonanövények befejezik a növekedést, ezt követően már az érés időszaka következik. Mesztegnyőn ezt így fogalmazták meg: „Vid-napkor megszakad a gabona tüji, és attu fogva éjje-nappa érik.”
Június 24. – Szent Iván napja
Keresztelő Szent Jánost a magyar néphagyományban – a honfoglalás utáni bizánci kapcsolatainkból eredően – Szent Ivánnak nevezik. A névnapja előtti éjszaka az esztendő legrövidebb éjjele. A napfordulókat a kereszténység előtti időkben is megünnepelték, ilyenkor a Nap évenkénti megújulását kívánták mágikus úton elősegíteni. A keresztény egyház Szent Jánost tette a nap védőszentjévé, a nyári napforduló ünnepe az 5. században lett Keresztelő Szent János ünnepe. A keresztény ünnepnap magába olvasztotta a régi hiedelmeket és rítusokat, így a Szent Iván-éji tűzgyújtás szokását is. Erről a tűzről azt tartották, hogy megvéd a köd, a jégeső, a dögvész ellen, és elősegíti a jó termést.
Somogyszentpálon Szent Iván dologtiltó nap volt. Ködös, nyirkos idő esetén azt feltételezték, hogy férges lesz a gyümölcs, és nem lesz szőlőtermésük. Azt mondták: „Iván zsivány, mer elviszi a szőlőt!”
Június 27. – László napja
Szent László király az egyik legnépszerűbb Árpád-házi magyar szent, kultusza Somogyban is jelentős volt. Ő alapította a somogyvári Kupa-hegyen a bencés apátságot. Megyénkben több templomot szenteltek fel tiszteletére, így például: Csokonyavisontán, Karádon, Pusztakovácsiban, Segesden. Az e naphoz fűződő termésjósló regula azt tartja, hogy „ha villámlik László napja, üres marad az abrakostarisznya”, vagyis gyenge zabtermés várható.
Június 29. – Péter és Pál napja
A hagyomány szerint Szent Péter és Szent Pál apostolok ezen a napon szenvedtek vértanúhalált. A magyar nyelvterületen úgy tartották, hogy a búza töve ekkor megszakad, kezdődhet az aratás. Rossz idő esetén is kimentek a határba, és jó időjárásért fohászkodva mindenki levágott egy keresztnyi gabonát. Amint a mesztegnyőiek mondták, ez volt a „pálkereszt”.
Mozgó ünnepnapok
Pünkösd – 2017. június 4-5.
A húsvétot követő ötvenedik napon a keresztény egyház azt ünnepli, hogy Jézus áldozócsütörtöki mennybemenetelét követően a Szentlélek leszállt az apostolokra. A pünkösd egyházi megünneplése mellett több népszokás is kapcsolódik ehhez a naphoz: környékünkön is ismert a pünkösdikirályné-járás és a pünkösdikirály-választás hagyománya. Előbbi a kislányok termékenységvarázslással egybekötött ünnepi köszöntője, utóbbi pedig főként a német telepes községek fiataljainak ügyességi versenyen alapuló „legénybíró” választása volt. A helyi pünkösdi tradíciókról a Marcali Napló tavalyi számában olvashatnak bővebben: https://www.marcali.hu/images/marcali_naplo/2016majus_ujsag.pdf (6. oldal)
Szentháromság vasárnapja – 2017. június 11.
A pünkösd utáni vasárnap a Szentháromság ünnepe. Tisztelete a pestisjárványok idején teljesedett ki. A Szentháromság legjellemzőbb egyházi ábrázolása a sugárzó nappal vagy istenszemmel kitöltött háromszög. Sok templom búcsúnapja.
Úrnapja – 2017. június 18.
A pünkösd utáni második hét csütörtöke az Oltáriszentség ünnepe, amely a katolikus közösségek számára az egyik legjelentősebb ünnepnap. Jelenleg a következő vasárnapon tartják meg. Régen Úrnapján mindenütt körmenetet rendeztek, amelynek útvonala mentén négy szabadtéri oltárt készítettek, föléjük pedig zöld ágakból úrnapi sátrakat emeltek. A virágokkal dísztett sátrak előtt megállt a körmenet, a pap megszentelte az oltárokat. A szentelt növényekből mindenki vitt magával az otthonába, mert mágikus erőt tulajdonítottak nekik, így aztán a földművelésben, sőt az ember- és állatgyógyításban is felhasználásra kerültek. Vidák Tünde néprajzkutató