„Életemet neked köszönöm, hisz nélküled a németek elhurcoltak és rég megöltek volna. Hát miért nincs módomban, hogy kimutathassam hálámat és szeretetemet, amikor csak néhány kilométer távolságra vagyunk egymástól, és mégis mintha egy óceán választana el...”
Széchenyi Andor Pálnéhoz, a marcali kastély úrnőjéhez szólnak ezek a sorok, írójuk pedig nem más, mint Bethlen István volt miniszterelnök, a XX. századi magyar történelem egyik legnagyobb formátumú politikusa. A távolság köztük pedig tényleg csak néhány kilométer: a boronkai és a marcali kastély közötti út hossza. És „mégis mintha egy ócián” hullámzana közöttük: háború van, 1944 késő ősze. Március óta itt vannak a németek, és életre-halálra keresik a kormányzó bizalmasát, az angolszász orientációjú Bethlent, aki menekülni kényszerül, és biztonságos búvóhelyre van szüksége.
De hogy kerül pont ide? A történet szálai 1926-ig nyúlnak vissza. Bethlen István miniszterelnök Inke környékén bérel birtokot, ahol egyre több időt tölt. Itt ismeri meg Szegedy-Ensch Máriát, az „őzlábú grófnőt”, Széchenyi Andor Pál második feleségét. A vonzalom kölcsönös, szűkebb-tágabb környezetük kellő tapintattal kezeli egyre mélyülő kapcsolatukat, amely tartósnak bizonyul.
Ezért aztán nincs abban semmi meglepő, hogy amikor 1944. március 19-e után Bethlennek illegalitásba kell vonulnia, a Mincinek becézett marcali grófnő siet a segítségére. Bölcs megfontolással nem Inkét választják, és ezt nagyon is jól teszik: ott keresi először a Gestapo. Ő ezalatt már Szentesen tartózkodik, Minci grófnő vejének, Bolza Antalnak a házában. Bolzát azonban júniusban a frontra vezénylik, feleségét és két kisgyermekét nem meri magára hagyni, és amíg a dolgok el nem rendeződnek, a család a bújdosóval együtt Bolza szüleinek herencsényi birtokán húzza meg magát. Innen már szinte egyenes út vezet a boronkai kastélyba - meg a gyótai vadászházba -, ahol Bethlen biztonságban érezheti magát: Az időközben megözvegyült Minci bizalmas cselédei segítségével gondoskodik róla.
A kastély végig megőrzi titkát. Aki sejt valamit, az hűséges és hallgat, mások pedig fel sem ismerik a legendás bajuszától megszabadult úrban Magyarország egykori miniszterelnökét - igaz, az egyszerű falusi embereknek akkoriban nem voltak mindennapos képi élményei a hírességekről.
Pedig a németek most is tűvé tesznek érte mindent, mert nagyon jól tudják, hogy Horthy mennyire ad a véleményére, ismerték népszerűségét, szellemi-politikai súlyát, tartottak esetleges jövőbeli szerepének lehetőségétől.
Ám Dávid és Góliát küzdelméből ezúttal is Dávid került ki győztesen: Boronka túljárt a Gestapo eszén.
Amikor aztán ideért a front, Bethlen feladta magát: Az oroszok házi őrizetbe veszik, vendégnek kijáró tisztelettel kezelik. A vendégstátusz azonban szép lassan fogolylétbe csúszik át; először az országon belül utaztatják ide-oda, Kaposvártól Kiskőrösön át Kunszentmiklósig. Még nem tudják eldönteni, mit is akarnak kezdeni vele. Felvetődhetett, hogy nem volna rossz személyét a maguk oldalán felhasználni az eljövendő politikai játszmákban, ugyanakkor veszélyesnek is tartották ismertségét és elismertségét.
Keserű fintora a sorsnak, hogy míg az üldözők karmai közül ki tudott siklani, a felszabadítók ölelése halálosnak bizonyult. A Szovjetunióba hurcolják, és Moszkvában, a hírhedt Butirszkaja börtönben tartják fogva. Ekkor már elmúlt 70 éves, egészsége súlyosan megromlott, és 1946 októberében a börtön kórházában hal meg.
Fogva tartása és halála körül egyelőre még sok a tisztázatlan kérdés, és egyáltalán nem lehetünk biztosak abban, hogy a teljes igazságot valaha is megtuthatjuk - „a történelmet a győztesek írják...”
Ami egyértelmű és mindenki számára biztosan tudható-érzékelhető: A valaha szebb napokat látott történelmi helyszín, a „két pogány közt” vergődő ország életében fontos szerephez jutó boronkai kastély mára igencsak méltatlan sorsra jutott: szemétraktárrá züllött, a szemünk előtt pusztul, válik semmivé.
https://marcali.hu/index.php/elet-a-varosban/marcali-naplo/marcali-naplo-cikkek/marcali-napl%C3%B3-2017-2-sz%C3%A1m/az-elt%C5%B1nt-id%C5%91-nyom%C3%A1ban-boronka-t%C3%BAlj%C3%A1rt-a-gestapo-esz%C3%A9n#sigProId26c77b4fab
Képek: Havranek Andrea, Fehér Gergő
O.I.
- Széchenyi Andor Pálné 1949-ben Ausztriába menekül, majd továbbmegy Amerikába, ahol ápolónőként keresi kenyerét. (Marcali kastélyából pedig kórház lesz.) 1962-ben, 65 éves korában hal meg.
- Bethlen István jelképes hamvait 1994. június 4-én hazaszállították, csaknem fél évszázad múltán megkaphatta a végtisztességet. Nevét ünnepélyes keretek között felvette az inkei általános iskola.
- Bethlen fiai közül ketten idegenbe kerülnek, Gábor Rio de Janeiróban hunyt el 1981-ben, István pedig Olaszországban két évvel később. A harmadik fiú, András itthon marad, anyjával együtt kitelepítik, segédmunkásként tengeti életét, és 1970-ben meghal.
- Bolza Antal - Minci grófnő első házasságából származó lányának, Hannának a férje - szintén külföldre kerül, családjával együtt. Ausztriában, Klagenfurtban halt meg 2001-ben, 86 éves korában.
- A Butirszkaja legendás börtön, falai jó néhány nevezetes személyiséget nyeltek el nyomtalanul vagy tettek szerencsétlenné egy életre. Foglyai között volt például Majakovszkij, Babel, Tupoljev, Vorosilov, Kun Béla és Ujszázy István is. Védett építészeti érték lévén gyönyörűen karban tartják, kifogástalan állapotban van...
Butirszkaja börtön - forrás: wikipedia.com