December 9. Bűvös nap a Berzsenyi Dániel Gimnázium végzős tanulóinak. Nekünk. Szalagosok leszünk. Egy kis izgalom az öltözőben, sutyorgás a folyosón, verejtékező tenyerek ökölbe zárva. Halk zene, majd egyre hangosabb, és már ki is lépünk a nézők elé. Katonás sorok, lassú araszolás, sorolják a neveket, szorít a cipő...
És hopp! Már kékül is a matrózblúzokon és öltönyökön az a bizonyos szalag. Kacagás a gyerekkori képeken, majd őrült zsivajban készülünk „A táncra”.
Cipzárt felhúzni, fűzőt szorítani, hajat lakkozni, nyakláncot bekapcsolni, nyakkendőt igazítani. Újra a folyosón találjuk magunkat, megszólal a bevonulózene, és..
És vége. Mintha egy pillanat lett volna a hosszú, heteken át tartó próba eredménye. Közös tánc apával, anyával, öröm, vigyorgás, villan a vaku. Cipzárt lehúzni, fűzőt lazítani, hajat bontani, nyakkendőt oldani. Megkönnyebbülés, büszkeség, végzős-érzet. Majd végül felszabadult tánc hajnalig.
Ez a 12.b és a 12.e osztály szalagavató ünnepsége egy résztvevő szemével.
Bárczi Kata 12. E