X.ÉVFOLYAM 2. SZÁM - olvasható lapunk áprilisi számának címlapján. Egy évtized a mai felgyorsult világban már van annyi idő, hogy érdemes egy futó pillantást vetni a múltra: Miről számolt be a lap, mi foglalkoztatta a város lakóit, mi lett a felvetődött problémák, a tervek és ígéretek sorsa?
Felidézzük és nyomon követjük egy-egy téma útját, előtte azonban emlékezzünk meg röviden az elődökről is.
1892-ben jelent meg legelőször a nyomtatott sajtó Marcali történetében dr. Illés Samu helyi ügyvéd szerkesztésében, kiadója pedig egy keszthelyi könyvkereskedő, Mérei Ignác volt. A vállalkozás, amely a Marczali és vidéke címet viselte, azonban mindössze másfél évig bírta a gyűrődést, 1892 szeptemberében kimúlt.
Nyolc év szünet után, 1900 decemberében próbálkozik újra lapindítással Mizsur Ádám nyomdász, a lap neve sallangmentesen, egyszerűen csak Marczali. Pár hét elteltével átveszi az újságot dr. Bernáth Béla ügyvéd, aki maga mellé veszi főmunkatársnak Gyenesi Gyulát is. / A Bernáth - név meg fog még jelenni párszor később is a város kultúrtörténetében ... /
De minden hiába, alig egy évet bírnak pénzzel-energiával, pontosan egy év múlva, 1901 végén le kell húzni a rolót.
Öt év elteltével, 1906-ban Mizsur Ádám újra próbálkozik, dr. Névy Zoltán és Vajda Aladár szerkesztésével ismét elindítja a Marczalit, de tartós szerencse ezúttal sem szegődik az alapító atyák és a marcali nyomtatott sajtó mellé. Mai kifejezéssel élve : hiányzik a fizetőképes kereslet, meg a történelem is véget vet a „hosszú XIX. századnak”, befellegzett a boldog békeidőknek.
A helyi sajtót gyámolító múzsák nemcsak háborúban hallgatnak, hanem a központilag irányított, felülről vezérelt gondolkodás korában is. Ugyan mi szükség volna egyéni hangra, helyi önállóságra olyan országban, ahol mindent a helyiek feje fölött, netán akarata ellenére döntenek el, ahol egyedül üdvözítő a bölcs vezér, no meg a sleppje víziója lehet? A szocializmus éveiben valahogy nincs igény helyi sajtóra ...
Csak az olvadás idején, 1989-ben jelenik meg újra városi újság, mégpedig az ősök iránti tiszteletből Marcali és Vidéke címmel. Felelős kiadója jelenlegi polgármesterünk, dr. Sütő László volt, főszerkesztője pedig dr. Paál László, aki a korábbi évtizedekben a Somogyi Néplap helyettes főszerkesztőjeként igyekezett minél több marcali tudósítást elhelyezni a megyei lapban, tekintve, hogy családjával együtt idevalósi volt. / Nem mellesleg a Somogyi Hírlap jelenlegi főszerkesztője Lengyel János is marcali „gyerek”. / 1990 őszén, az első szabadon választott képviselő- testület megalakulásával lezárult egy korszak, és vele a rendszerváltás helyi körülményeit tükröző lap sorsa is megpecsételődött.
A rendszerváltás körüli években alaposan felbolydult az élet a nyomtatott sajtó háza táján. A jól bejáratott, nagy olvasótáborral rendelkező lapok gazdát cseréltek / némelyik többször is /, a frissen alakult pártok, civil szervezetek, de még a magukban közlési vágyat és írástudó - tehetséget érző magánszemélyek is sorra próbálkoztak lapalapítással, akár falvakban, kisvárosokban is.
Marcaliban megkezdte működését a Városi Televízió, a szerkesztőség Marcali Híradó Plusz címmel nyomtatott újsággal is jelentkezett, Harangozó Éva pedig magánkiadásban kísérelte meg működtetni saját lapját, a Marcali Híreket. Akadt kísérlet vegyes finanszírozásra is /Samu László + Önkormányzat/, de Marcali Magazin hosszú távon éppúgy fenntarthatatlannak bizonyult, akárcsak elődei.
Városunk akkori képviselő-testülete 2015 januárjában úgy döntött, hogy Marcali Média Központ néven új szervezetet alapít, az intézmény feladatai között - egyebek mellett - a városi honlap kezelésén, a Tavi Televízióval történő kapcsolattartáson túl helyi újság megjelentetését is előírta.
A rendszer kiépítésére és irányítására a testület Bőszné Kiss Katalint nevezte ki igazgatónak, aki rátermettségét a kultúrház igazgatójaként előzőleg már bizonyította.
Ezzel indult útjára a Marcali Napló, ami azóta is folyamatosan működik, a város nyomtatott sajtójának történetében páratlanul hosszú ideje.
Technikai változások voltak ugyan közben, az alapító főszerkesztő nyugdíjba vonulása után pedig Horváthné Csoszó Gyöngyi vette át a lap irányítását, a lényeg azonban nem változott, az újság műfaja jelenleg is: magazin.
A tizedik évét taposó Marcali Napló induló számait lapozgatva arra voltunk kíváncsiak, vajon mi foglalkoztatta akkoriban a közvéleményt, milyen témákat, problémákat karolt fel az újság, és ezeknek mi lett a sorsa.
Következő számainkban ezekről olvashatnak.
