Ahogy az elmúlt több, mint harminc évben megszokhattuk, idén is a bevált módon zajlott a város költségvetésének előkészítése.
Az ismert rutin szerinti eljárás lényegét tekintve két alappillérre épül. Ezek egyike a hosszú évek tapasztalatára épülő szakszerűség: A városháza szakembereinek összehangolt, körültekintő, alapos munkája, amely az előkészített anyagot pénzügyi és jogi szempontból egyaránt megbízhatóvá teszi.
A másik pedig a város vezetőinek az a szándéka, hogy minél több embert tudjanak bevonni a tervezésbe, a legfontosabb teendők számbavételébe.
Ezért tárgyalják több lépcsőben az illetékes bizottságok, a képviselő-testület, ezért tartanak közmeghallgatást, de még a Tavi Televízióban is lehet a polgármestertől kérdezni a témáról, és javaslatokat, véleményt is megfogalmazni.
Ennek a több hónapot is igénybe vevő folyamatnak egyik meghatározó eleme a lakossági fórum. Nyolc helyszínen, nyolc alkalommal várta most is az adott városrészek lakóit dr. Sütő László polgármester és Bereczk Balázs alpolgármester a körzetek képviselőivel együtt, hogy tájékoztassák Marcali polgárait, mi fog történni a városban ebben az évben, mire költjük, költhetjük a pénzünket. Álmodozásnak, felelőtlen, összevissza ígérgetésnek nincs helye, a megoldásra váró problémák, a jogszabályi és pénzügyi kötöttségek határt szabnak a vágyaknak.
Először is biztosítani kell a város zökkenőmentes, folyamatos működését, az intézmények fenntartásától a közvilágításon át a közétkeztetésig - lehetne tovább sorolni, van belőlük bőven. Ráadásul úgy kell kalkulálni, hogyha év közben történik valami - már pedig szokott, főleg valami negatívum -, akkor se omoljon össze a rendszer. Ki ne hallott volna már olyan városról, ahol ki kellett kapcsolni az utcai lámpák egy részét, vagy be kellett zárni kulturális intézményt, fürdőt, mert elfogyott a pénz. Nálunk szerencsére ilyen eddig nem volt, reméljük ezután se lesz. Nekünk, hétköznapi embereknek még elképzelni is nehéz, olyan irdatlan összegnek tűnik 7 milliárd forint, amiből a város gazdálkodhat az idén. Ebből azonban mindjárt le is vonhatunk mintegy 3 milliárdot -ennyi megy el az előbbiek működtetésére ugyanis. A maradék 4 milliárd még így is szép summának tűnik, de volna helye a duplájának is ...Ez az az összeg, amit a város szépítésére, fejlesztésére, felújítására, karbantartására fordítani lehet. Talán ezen a területen van a legnagyobb szükség a tapasztalatra,a szakmai tudásra, az alapos helyismeretre. Fel kell tudni állítani a megfelelő sorrendet a teendőkben, tárgyilagosan felmérni, hol szorít a legjobban a cipő. Melyik utak felújítása nem tűr halasztást, hol a legégetőbb probléma a vízelvezetés, melyik intézmény eszközei szorulnak cserére leginkább. Nem könnyű igazságot tenni, nyilván mindenkinek a maga problémája a legfontosabb ...
És mire költsük, ami ezek után még megmarad? Itt aztán főleg nagy szükség van a józanságra, szakszerűségre, tapasztalatra, hogy úgy fektessék be a pénzünket, hogy az jól fialjon. Hogy ne herdáljuk el azt látványos marhaságokra, amik lehet, hogy népszerűek lennének, csak éppen a város jövőjét élnénk fel velük.
Épülhettek volna szökőkutak és kilátók, lomb nélküli lombkorona-ösvények, de Marcaliban nem épültek. Lett helyette ipari park, aminek kialakításával olyan kedvező feltételeket tudott kínálni a város, hogy sorra települnek ide a cégek, de még légimentő bázis is van már ott. A sorra idetelepülő vállalkozások nemcsak munkahelyet teremtenek, hanem adót is fizetnek, nem is keveset. Marcali éves adóbevétele mintegy 1,3 milliárd forint, és ebből mindössze 40 millió az, amit a lakosság fizet be, a többi a cégektől jön! És jönni fog a jövőben is - jól kamatozik az a pénz, ami be lett fektetve. Hiába Marcaliban a legalacsonyabb a lakosságra kivetett adó a környék településeihez viszonyítva, nem kellett emelni, mert a sokszorosa bejön máshonnan. Reméljük, a jövőben is így lesz.
Hasonló céloktól vezérelve költöttek pénzt a város közvilágításának korszerűsítésére, ami mára már 40 %-os megtakarítást hoz a konyhára, de az intézmények energiatakarékossági felújítása, a napelemek telepítése, a hőszigetelés, az ajtók, ablakok cseréje - mind olyan befektetés volt, aminek hosszú éveken át élvezhetjük a hasznát.
Sok pénzt lehet szerezni pályázatokon is, ehhez persze jó pályázatokat kell készíteni, a város fejlődését szolgáló, szakszerűen elkészített anyagokat kell letenni az asztalra: a 7 milliárd forint bevételünkből 3 milliárd körüli a pályázatokon megszerzett összeg!
Tudni kell jól ütemezni a pénzköltést is. Kellő tapasztalattal kikövetkeztethető volt, hogy a recesszió eléggé meg fogja roppantani az építőipart, ez pedig az árak csökkenéséhez vezet majd. Érdemes volt várni, még akkor is, ha ez - finoman szólva- nem növelte a vezetők népszerűségét.. Egyetlen példa csupán: Abból az árajánlatból, amit három évvel ezelőtt a Gólya utca felújítására kaptunk, most meg lehetett csináltatni még két másik utcát is / Öreghegyi, Park /. És 2024-ben folytatódhat tovább az utak-járdák karbantartása, a városrészi fórumokon elhangzott javaslatok figyelembevételével. Rendeződhet végre a Táncsics utca sorsa is, a padka rendbetételével mindkét oldalon 40-50 centivel meg lehet növelni az úttest szélességét, hogy normálisan lehessen közlekedni rajta Javul a helyzet a Hegyalja utcában is, és folytatódik Gombán a városrész szégyenfoltjának, a kastély körüli állapotnak a felszámolása is. Megújul a Bene Ferenc és az Ősz utca, ahol a körülmények lehetővé teszik, ott pedig további parkolók épülnek ki / tiszti lakótelep, Csomós G . utca , városközpont /. Nemcsak a „belterületen” készülnek járdák, hanem Bizén, Boronkán is. A gyótai kultúrház felújítása 72 millióba kerül - minden ottani lakosra jut egy millió .. Több helyen is jelentkező probléma a vízelvezetés megoldatlansága, aminek több összetevője van, a megváltozott éghajlati viszonyoktól az árkok tisztításának fegyelméig. Az idén a Honvéd utca kerül sorra, ami elég bonyolult eset, komoly szakmai feladat, különböző ágazatok összehangolt munkája szükségeltetik a megfelelő és tartós rendezéshez.
Nagy felháborodást váltott ki a lakosságból a Tarr kft. „ámokfutása”. Mindenki örül annak a minőségi szolgáltatásnak, amit a városba hoztak, ezzel a XXI. századi technikával viszont sehogy se egyeztethető össze az a kőkorszaki nívótlanság, visszataszító igénytelenség, ahogy a munkaterületeket hagyták. Gödrök, buckák, odadobált térkövek, nadrágszaggatóra kihajló vezetékek a járdákon - záporoznak sorra a panaszok. Hogyan lehet ezt megengedni?! Sehogy - hangzott a polgármesteri válasz. Teljes egészében be fogják vasalni a cégen a károk helyreállítását, amit haladéktalanul meg is kell kezdeniük, ahogy azt az időjárási viszonyok lehetővé teszik.
A lakossági fórumokon elhangzottakat minden egyes esetben kivizsgálják, amit lehet, azt a leggyorsabban megoldják / kisebb parkolók, ruhafogasok a piacon pl./, vagy beépítik a költségvetésbe. Vannak azonban olyan jogos észrevételek, amelyekkel nem lehet mit kezdeni, mert elvették a hatáskört a várostól, a jogszabályok nem engedik meg, hogy beleszóljunk a saját dolgainkba. Példa erre a város elhagyott épületeinek állapota, ami nemcsak bántja a szemünket, hanem itt-ott már balesetveszélyes is. Bármennyire is elcsúfítja a szép kis főutcánkat a Mayer-ház / valamikor a város egyik legszebb épülete volt! /, vagy a Szegedi utcát a volt piaccsarnok, ezekről csak a kormányhivatal dönthet. Régen az önkormányzat kötelezhette a tulajdonosokat az állagmegóvásra, ma már ez nincs így - ehhez csak a kormányhivataloknak van joga.
Úgy látszik, immár örökzöld téma marad az egészségügy állapota, a kórház sorsa. Akinek nem kórosan rövid az emlékezete, az tudja, mi minden volt itt akkor, amikor még a város volt a gazda. Most pedig a szemünk előtt megy tönkre, épül le minden, pedig mi mindent meg nem ígértek már. Miért hordanak össze hetet- havat, miért ígérgetnek, ha minden csak rosszabb lesz? Mit lehet erre mondani? Azért talán, mert ahogy a közmondás tartja: Beszélni fekve is lehet ...Vagy azért, mert a fülünknek kellemesen hangzó üres szólamokkal választásokat lehet nyerni?
Pedig az emberek életminősége nemcsak a tárgyi környezet állapotától függ, hanem a biztonságos ellátástól, a közösség megtartó erejétől, a kulturális lehetőségek minőségétől is:
„Nemcsak kenyérrel él az ember ..” Tartalmazza is az idei költségvetés jól működő művészeti együtteseink / pl. Baglas, Calypso, Marcato, Dalárda /, civil szervezeteink / pl. mozgáskorlátozottak, nyugdíjasok / támogatását, és az egész várost megmozgató rendezvényekre / pl. borforraló, kölökparádé, fröccsfesztivál / is jut pénz.
Marcali város 2024 . évi költségvetését a Képviselő-testület február 22-én elfogadta.
