Forgách IV. Károly kastélya
(Képeslaprészlet, Mihalics Géza gyűjteményéből. A fotót retusálta: Ilácsa József)
Az írott forrásokban, így az 1748. évi egyházi összeírásban már szerepeltek a gombai földbirtokos Deseő család nemesi udvarházai, amelyek egyszerű, de téglából emelt épületek lehettek. Az 1784-ben készített térképen „kastélyként” jellemezték a lakóépületeteket, amelyek talán hasonlóak voltak gróf Széchényi Ferenc Marcaliban álló, földszintes, hosszú udvarházához. A régebbi Deseő-kúria a gombai templomtól északra ma is álló épület elődje volt, míg a másik, ma már nem létező kastélyépület a Lengyel-kert utcában állt.
Ennek az udvarháznak az átépítésére, kibővítésére 1810 után, gróf Forgách XI. Ferenc Xavér (1782-1862) és Deseő Judit (1791-1873) házasságkötését követően kerülhetett sor. A kastély „L” alaprajzú, középen földszintes, nyeregtetővel ellátott hosszú épületrészéhez a két végén egyemeletes manzárdtetős rész csatlakozott. A déli toronyrészhez egy külső, csipkés oromzatú, vaskorláttal ellátott, csigalépcsős kilátótorony is kapcsolódott. A nagy szalon volt az a hely, ahol egy gombai legenda szerint még Mária Terézia királynő is járt. Az északi torony nyugati falához csatlakozott egy földszintes mellékszárny, amelyben a konyha, a kamra és a háztartási helyiségek voltak, az egész alatt pedig pince lehetett. Az udvar felől féltetős fafolyosó futott végig, és szintén az udvar felől lehetett megközelíteni a faoszlopokon nyugvó bejáratot. Az ablakok az utcára néztek, a kastély tetejét fazsindely borította. Minden helyiséget fafödémes plafon borított. A grófi család nagy belmagasságú szobáit szép, drága tapétákkal borították, a padlót pedig mozaik parkettával burkolták.
Az angolkertben, a ma is álló nagy platánfa árnyékában állt egy kis pavilon, az úgynevezett „luszt-ház”, gótikus ablakokkal, színes ablaküvegekkel. Gesztenyesor vezetett nyugatra, ahol az intézői lakás és a nagy istállók álltak. A kastéllyal átellenben, az utca túloldalán volt a kertészkert területe, különleges füge- és gyümölcsfákkal. Gróf Forgách Ferenc Xavér másodszülött fia, Forgách III. Antal (1818-1899), majd annak gyermekei, Forgách Béla (1851-1940) és Celestina (1852-1908) örökölte meg a kastélyt és a néhány száz holdas birtokot, uradalmat, ám Forgách Béla nem sokat törődött velük. 1900 körül Lengyel Pál (1863-1913) gabonakereskedő vette meg abból a célból, hogy a fellendülő sertés-kereskedelemhez telephelyet létesítsen.
Néhány év múlva a sertésvészt követő piacösszeomlás miatt, az adósságai rendezésére kénytelen volt kiárusítani az egész birtokot, még a park fáit is kivágatta és eladta. 1907-re elbontatta az addigra már düledező állapotba került, takarmánytárolásra használt kastély épületét is, amelynek a tégláiért 3000 koronát kapott. Gomba legszebb épülete így örökre eltűnt a településképből, a hajdani parkja helyén mementóként álló utolsó, hatalmas platánfa őrzi az emlékét (ma a Lengyel-kert utcai közparkban).
Forgách III. Antal kastélyának az udvar felöli nézete 1900-ban
(Képeslaprészlet, Mihalics Géza gyűjteményéből. A fotót retusálta: Ilácsa József)
Marcali-Gomba másik, ma is álló kastélyának az építéstörténete hasonlóan töredékes. Az 1784-es térképen már ábrázolt földszintes kastélyt később többször átépítették. Bártfai Szabó József 1910-ben így írt róla: „Gomba a középkorban a Berjeghy családé volt, az építtette a mai földszintes kastélyt, a család utolsó leánytagját, Krisztinát Deseő János vette el, így jutott a vagyon a Deseőkre.” Ez az öröklés az 1590-es években történt, így az épület alapjai legalább 450 évesek lehetnek. Forgách XI. Ferenc Xavér legidősebb fia, Forgách Móric (1813-1880) alezredes nyugállományba vonulásakor, az 1850-es évek végén költözött vissza két gyermekével a szülőfalujába. Az 1859. évi kataszteri térképen, már egy „L” alaprajzú épületet ábrázoltak, amelyet 1892-re a fia, Forgách IV. Károly (1840-1900) részben elbontatott és átépíttetett ifj. Sztelek Ferenc építőmester irányításával. Az új kastély egyemeletes, egyszerű stílusú épület lett, amelyhez egy földszintes, nagy, zsalus ablakokkal ellátott mellékszárny csatlakozott. Csomós László visszaemlékezése szerint 1944 végén vagy 1945 elején – miután az utolsó gróf, Forgách V. Károly (1880-1947) Badacsonytomajba költözött – a front hónapjaiban a Fördős Lajos intézőre bízott épületet kirabolták, az értékes bútorokat, festményeket széthordták, a XVIII. századtól felhalmozott levéltár anyagát eltüzelték. Nyáron a park 80 hatalmas kőris és platán fáját is kivágták. Az államosított kastély tulajdonosa az állami gazdaság lett. Az 1990-es rendszerváltást követően önkormányzati szociális bérlakásokat alakítottak ki benne. Állapota az elmúlt évtizedekben jelentősen leromlott, ahogy a park is elvadult képet mutatva várja jobb sorsát. Az uradalmi majorság épületei közül számos ma is áll (cselédlakások, intézői ház, magtár), őrizve Gomba két évszázados településképét.
A két kastéllyal kapcsolatos dokumentumok és képek a Marcali Múzeum gyűjteményében megtalálhatóak.
Huszár Mihály - történész
