Marcaliban a 20. század elején jött létre a Polgári Iskola Egyesület, hasonlóan a megyében működő többi – négy-hat osztálynál magasabb szintű – iskolához.
A községi óvodaépületben, a Templom utcában, 1908. szeptember 1-jén megnyílt fiú polgári iskola után, 1912-ben alakították meg a Polgári Leányiskolai Egyesületet, amely 1913-ban a volt zsidó imaház és rabbi lakás (Marczali Henrik szülői háza – a mai Kaposvári u. sarkán) átalakított épületében várta a tanulókat.
A két, egyesület által működtetett iskolát, az 1921-ben megszüntetett állami segély miatt, a bezárás fenyegette. 1923-ban dr. Strausz István (1865-1940), a marcali választási kerület 1922 óta megválasztott nemzetgyűlési képviselőjének javaslatára és segítségével sikerült állami kézbe adni azokat, és az adósságokat kifizetni. Közben megszületett a terv egy új, reprezentatív iskolaépület felépítésére, mivel az addig használt épületek állapota igencsak leromlott.
Ez a törekvés szorosan kapcsolódott Klebelsberg Kuno vallás- és közoktatási miniszter iskolafejlesztési programjához, amely egy 1926-os törvény erejű rendeleten alapult, miszerint: „az iskola építésének anyagi ügyeit a törvényhozás az 1926. VII: tc. 2 §-ában létesített Országos Népiskolai Egyesület Alap néven kívánta rendezni és megoldani.” A település elsők között nyújtott be kérvényt, majd minisztertanácsos érkezett, akivel a települési vezetők ki is jelölték a leendő épület helyét. A meghirdetett pályázatra benyújtott tervek közül dr. Fábián Gáspár (1885-1953) műépítész, az 1920-as évek legjobban foglalkoztatott templom- és iskolaépítőjének tervrajzait fogadták el. Az Uj-Somogy című napilapban a kivitelezésre felhívást intéztek, amelyben a leendő vállalkozónak kellett a munkát „a megbízás átvételétől számított tíz napon belül megkezdeni, s oly erővel folytatni, hogy az épület még ebben az évben tető alá kerüljön.” Strausz István nyomására a leendő kivitelezőnek, Csomós Gergelynek társulnia kellett Balázs Gyula budapesti építőmesterrel, aki ekkor a tihanyi Magyar Biológiai Kutató Intézet építését végezte. Csomós Gergely nem szívesen társult, mert vállalkozását egyedül is alkalmasnak tartotta az építkezés lebonyolítására. A főpallér Urbán Konrád is Budapestről érkezett. Csomós Gergelynek sikerült elérnie, hogy a Marcali Takarékpénztár Rt-nél csak kettejük együttes aláírásával vehettek fel pénzt az elhelyezett betétből.
1926 őszén megindulhatott az építkezés, amelynek a gyorsításához egy villanytelepet is felállítottak, így az esti órákban is folyt a munka. Az egyik nap Balázs Gyula, a megállapodást felrúgva, 18 000 pengőt vett fel, majd Olaszországba távozott. Az összegből Balázs Gyula valószínűleg a tihanyi építkezéshez kapcsolódó adósságait is törlesztette. A vállalkozásaiban és életvitelében mindig becsületes Csomós Gergelynek ez az eset erkölcsi problémát jelentett: félt, hogy elveszítheti megbecsültségét, szakmai hírnevét. 1927-ben kilépett a közös cégből, és pert indított társa ellen. Ám az építkezésen sok helyi vállalkozó, iparos és budapesti szállító cég tevékenykedett, akiket ki kellett fizetni. Több pert indítottak a marcali építőmester ellen is, így Csomós Gergelynek közel tíz évig bíróságra kellett járnia, két ízben a Kúriáig mentek az ügyek. Sikerült az összes pert megnyernie, egy kivételével, amelyben 2000 pengőt kellett fizetnie. Balázs Gyula pedig apósa segítségével a több mint 26 000 pengőnyi követelésből 16 000 pengőt kifizetett. Mindezen nehézségek ellenére az építkezés 1928. június 17-én ünnepélyes felavatással zárult le, majd október 16-án nyitotta meg hivatalosan a kapuit a tanulók és tanárok előtt az iskola. A nagyközség még 1927-ben Strausz Istvánt, majd 1929-ben Klebersberg Kunot díszpolgárrá választotta.
A polgári iskola egyszerűsített barokk stílusú, manzárd tetővel ellátott épület, amelynek a középső homlokzata felett kiemelkedő, impozáns huszártorony az ékessége. Az északi részen négy tanteremben a fiúk, a déli részen négy tanteremben a lányok kaptak helyet. Az iskolaépületben volt az igazgatói és az altiszti lakás is. A korszerű oktatást szolgálta egy tornaterem, a parkosított udvar és egy tangazdaság, amelyben 100 gyümölcsfát ültettek el. Az 1928-29-as tanévben 133 fiú és 67 leány járt az új polgári iskola épületébe.
A háborút követően, 1945 augusztusában újraszervezték az iskolarendszert, mégpedig az elemi népiskolákból és a polgári iskolákból 8 osztályos „együttműködő általános iskolákat” hoztak létre, részben meghagyva az önállóságukat. Végül 1948-ban az egyházak által fenntartott elemi iskolákkal együtt a polgári iskolákat is teljesen államosították, létrehozva a ma is működő nyolcosztályos intézményi formát.
Az iskola 1975-ben vette fel Noszlopy Gáspár nevét, akinek a mellszobra 2003-ban került a főbejárat elé, az 1998-ban elkészült Klebelsberg Kuno mellszobor mellé. Az épület építéstörténetéhez kapcsolódó fényképek és dokumentumok a Marcali Múzeum Csomós-hagyatékában találhatóak.
Huszár Mihály történész
Képaláírás:
- Az építkezés kezdete 1926-ban
(Gombos A. felvétele. A fotót retusálta: Ilácsa József)
- Az iskola képe képeslapon 1941-ben
(Mihalics Géza gyűjteményéből. A fotót retusálta: Ilácsa József)
- Az iskola épülete 2016-ban
(Fotó: Ilácsa József)