1. A somogyvári Bűnbánó Mária Magdolna templom. Fotó: www.poganyvolgyi.hu
JÚLIUS
Július 2. - Sarlós Boldogasszony napja
Ezen a napon a római katolikus egyház az áldott állapotban lévő Máriáról, valamint Máriának a várandós Erzsébetnél tett látogatásáról emlékezik meg. A 14. században vált egyetemessé ez az ünnep. Sok helyen tartottak ekkor templombúcsút, így például a közelünkben található Mária kegyhelyeken, Andocson és Segesden is. Boldogasszony a terhes nők, a szegények, a betegek, a fogságban sínylődők pártfogója.
A magyar néphagyományban az aratás kezdőnapjaként is meghatározták ezt a dátumot, amelynek elnevezése utal azokra az időkre, amikor még a nők sarlóval arattak. Mesztegnyőn időjárásjósló hiedelem fűződött hozzá: „A Sarlós napi esső negyven napig tart.”
Július 20. - Illés napja
Az Ószövetség egyik legnagyobb prófétája Illés, akiről a Királyok könyve így tudósít: „egy tüzes harci kocsi jelent meg tüzes lovakkal … Így ment föl Illés forgószélben az égbe” (2Kir 2, 9-12). Évszázados népi megfigyelések szerint e napon vagy környékén gyakoriak a viharok, zivatarok. Mennydörgés idején hangoztatták, hogy Illés próféta szekere zörög. Ha netán mégsem dörgött az ég, a somogyszentpáliak megjegyezték: „Illés elfelejtette, hogy a neve napja van.”
A munkatilalom országszerte jellemző volt, mert attól tartottak, hogy aki ilyenkor a mezőn dolgozik, abba belecsap a villám, a termést pedig elveri a jég. A gazdák attól is féltek, hogy a már meglévő asztagokat, kazlakat lobbantja lángra a mennykőcsapás.
A Nagyberek pásztorai gonoszűző alkalomnak tartották ezt a napot. Ünnepi viseletbe öltöztek, s a berki szállásokról bementek a csehi vagy a boglári templomba, és misét hallgattak. Megszenteltették gonoszűző ostoraikat, amelyeket használtak is ekkor.
Július 22. - Mária Magdolna napja
Annak a Mária Magdolnának az ünnepe, aki az evangéliumi történet szerint megtért Jézushoz a bűnös életből. Legtöbbször kibontott, hosszú hajjal ábrázolják, amellyel Krisztus lábát is megtörölte. Ezzel függött össze az a szépségvarázsló rítus, hogy e napon egy keveset levágtak a kislányok hajából, hogy még hosszabbra nőjön. Termésjóslás is fűződött ehhez az időponthoz, miszerint ha esik az eső, rossz lesz a dió- és mogyorótermés.
Somogyban Balatonszárszó, Somogyvár és Zala község templomát szentelték fel Bűnbánó Mária Magdolna tiszteletére.
2. Aratás Balatonkeresztúron 1974-ben. Fotó: Tőkés László Sándor – A Marcali Múzeum gyűjteményéből
Július 25. - Jakab napja
Az apostolok közül elsőként Szent Jakab szenvedett vértanúhalált. A búcsújárók, a hajósok, az utazók védőszentje. Névünnepéhez számos időjárási és termésjóslás kapcsolódik. „Ha Jakab napon tiszta az ég, sok gyümölcs lesz.” Ha viszont esős, kárt szenved a dió és a mogyoró. Fontos volt ez a nap a szőlőtermesztők számára is, hiszen Jakabkor megszűnik a hajtások növekedése, a bogyók elkezdenek „tarkulni”, édesedni. Már a téli időjárásra is következtettek ekkor, hiszen úgy vélték, „ha Szent Jakab napján sok a felleg az égen, akkor télen sok hó lesz.” A néphagyomány szerint Jakabra le kell aratni a zabot, a gyűjtésekből tudjuk, hogy Mesztegnyőn is betartották ezt a határnapot.
Július 26. - Anna napja
Szűz Mária édesanyjának, Szent Annának az ünnepe, akinek alakját főként középkori legendák örökítették meg. A keddi napot évszázadok óta neki szentelték, ezért Kedd asszonya néven is emlegették. A hívő katolikus asszonyok hozzá könyörögtek gyermekáldásért. A hazai céhek közül a szabók és a bányászok tartották védőszentjüknek.
Somogyban szintén igen kedvelt szent, ezért több templomnak is névadója lett, így például: Alsóbélatelep, Balatonszabadi, Bolhó, Igal, Iharosberény, Kereki, Kutas, Öreglak.
Megyeszerte ismert az a népi megfigyelés, amely alapján a tél időjárását jövendölték: „Ha ilyenkor nyüzsögnek a hangyák, és nagy bolyt hordanak össze, akkor nagy tél jön.”
3. Cséplés Marcaliban, az 1930-as években. Fotó: Csomós László – A Marcali Múzeum gyűjteményéből
AUGUSZTUS
Augusztus 1. - Vasas Szent Péter napja
Szent Péter ünnepe annak emlékére, hogy egy angyal kiszabadította Heródes börtönéből, ahol láncra verve őrizték. A vasas elnevezés széttört bilincseire utal. Vasas Szent Péter a testi és lelki betegek gyógyítója, de az ő segítségét kérhetik a rossz szokások rabjai is.
Ezen a napon a gondos szőlősgazda nem dolgozott, még csak a szőlőbe sem mehetett ki, mert ellenkező esetben a szemek a fürtről mind lehullottak volna. A kukoricára vonatkozó termésjóslás szerint, ha ekkor esős az idő, akkor jó termés várható, de később már hiába esik, nem lesz kukorica.
Augusztus 4. - Domokos napja
Időjárásjelző nap, amelyen a téli időt jövendölték meg: „Domokos, ha forró, követi a sok hó.” A népi megfigyelések szerint a hosszú kánikula elhúzódó telet jelez.
Augusztus 5. - Krisztina napja
E nap időjárásából a szüret idejére, a várható termésre jósoltak: „Ha Krisztina szontyoru, a szüretnek beborult.” Ám a szép, tiszta idő bőséges szőlőtermést ígért.
Augusztus 10. - Lőrinc napja
A nap időjárása az ősz jellegére utal: ha szép, tiszta az idő, napfényes ősz, jó bortermés várható. Lőrinc-nap után a szúnyogok csípősebbekké válnak.
Augusztus 15. - Nagyboldogasszony napja
Ezen a napon Szűz Mária mennybemenetelét ünnepli a katolikus egyház. Nagyboldogasszony a legrégibb Mária-ünnepünk, mert Szent István Magyarországot a Szűzanya oltalmába ajánlotta. A Mária kegyhelyeken – közelünkben Andocs, Segesd, Sümeg, Máriagyűd – fontos búcsúnap. Szűz Mária Boldogasszony elnevezése mögött kereszténység előtti istenanya alakja sejthető.
Ehhez a naphoz régen a somogyi katolikusok körében is sok ájtatos cselekmény kapcsolódott: Somogyszentpálon például kora hajnalban kimentek az asszonyok a gyepűbe, s figyelték a napkeltét. Ez a régi hagyomány az andocsi búcsújárók körében is elterjedt volt. A hívők a felkelő napban látni vélték, ahogy a Szűzanya ringatja a Kisjézust. Az egész napot varázserejűnek tekintették: sok helyütt ekkor szedték a gyógynövényeket, a rontáselhárító füveket. Nagyboldogasszony napja derült időjárásával a jó gyümölcs- és szőlőtermés hírnöke.
Augusztus 20. - Szent István napja
Államalapító királyunk ünnepe, amelyet Mária Terézia 1774-ben országos ünnepnappá nyilvánított. Első alkalommal 1818-ban rendeztek díszes körmenetet Szent István jobbjának tiszteletére. A paraszti gazdálkodásban határnapnak számított, erre az időpontra a cséplést be kellett fejezni. A népi megfigyelések szerint augusztus huszadika körül már gyülekeznek a gólyák, s indulnak déli vándorútjukra. Az István napi szép idő jó gyümölcstermést jelez.
Augusztus 24. – Bertalan napja
Fontos időjósló napnak számított: amilyen az idő Bertalankor, olyan lesz az ősz. „Ha Bertalan nap fénylik, ősszel a puttony is telik.”
Vidák Tünde néprajzkutató