Kulturális örökség

 

1. A helyi érték megnevezése:

Bernáth Aurél életműve

 

2. Az értéktárba történő felvételt jóváhagyó bizottsági határozat száma:

2/2016. (IV.27.)

 

3. A helyi érték szakterületenkénti kategóriák szerinti besorolása:

kulturális örökség

 

4. A helyi érték fellelhetőségének helye:

Több budapesti közgyűjteményben, valamint 8700 Marcali Kossuth L. u. 25. alatt.

 

5. A helyi érték bemutatása

Bernáth Aurél 1895. november 13-án született Marcaliban. Festőművész, grafikus, művészpedagógus és művészeti íróként is jelentős.Édesapja dr. Bernáth Béla ügyvéd, a település közéleti személyisége, míg édesanyja Atala, Roboz István újságszerkesztő lánya volt. A Bernáth-ősök földbirtokosok voltak Bihar megyében, de a vallásháborúk következtében elvesztették vagyonukat.


Az ifjú Bernáth Aurél Rippl-Rónai Ödön tanácsára kezdett el a festészettel foglalkozni, akivel Kaposvárott ismerkedett meg. Később Nagybányán tanult tovább, Réti István és Thorma János festőművészek irányítása alatt. 1921-ben Bécsbe költözött, ahol expresszionista és absztrakt stílusban kezdett festeni. Kapcsolatba lépett Kassák Lajossal és az aktivistákkal. 1926-ig élt Bécsben és Berlinben. 1928-tól rendszeresen kiállított a Műcsarnokban és az Ernst Múzeumban. Az 1930-as években visszatért a Nagybányai festőiskola tradícióihoz. Festészetére egyre inkább a nagybányai hagyományokon alapuló impresszionista stílus vált jellemzővé. Erőteljesen szembe helyezkedett a nonfiguratív ábrázolásmóddal.

1927-ben családjával Pöstyénbe (Csehszlovákia) költözött. Erre az időre tehetők lírai hangulatú, egyedi színvilágú, filozofikus műveinek keletkezése (például: Riviéra). 1926-ban a Képzőművészek Új Társasága nevű csoport tagja lett. Az 1930-as években a Gresham-kör szellemi vezére volt. Legjelentősebb művei ekkor születtek (Reggel, Tél, Aratóünnepre menő lány). 1930-tól rendszeres látogatója volt a Szolnoki Művésztelepnek. Az 1940-es években képeinek hangvétele, az addigi lírai stílusból átment a ridegebb színvilágba és ábrázolásmódba. Egyre több monumentális megbízást teljesített. A festészet mellett grafikai, falképfestői és írói munkássága is jelentős. 1945-ben a Magyar Képzőművészeti Főiskola tanára lett.

Kiemelkedő egyéniségű, klasszikus stílust képviselő festőművész volt. Szülővárosában, Marcaliban 1984-ben a szülőháza helyén álló villában, munkássága elismeréseképpen megnyitották a Bernáth Aurél Galériát. E helyütt a művész munkáiból állandó kiállítás látogatható. A Bernáth Aurél Galéria parkjában Pátzay Pál róla készített mellszobra áll. 2011-ben Bernáth Aurél életműve az „Örökségünk – Somogyország Kincse” elnevezésű megyei elismerésben részesült.

Budapesten, 1982. március 13-án halt meg. Feleségével közös sírja Budapesten, a Farkasréti temetőben található. A síremlék Pátzay Pál műve. A festő emlékének ápolására, kiállítások rendezésére 1995-ben megalakult a budapesti Bernáth Aurél Társaság.

Fő művei:

Élete egyik főművét a Riviéra című festményét 1927-ben fejezte be. A mű megvalósította a modern hagyomány és az avantgárd törekvések szintézisét. A Riviérának fergeteges sikere volt. Bernáthot meghívták a KUT tagjának. Petrovics Elek, a Szépművészeti Múzeum igazgatója, aki nagy tisztelője volt az alkotónak, megvette a múzeum számára a Riviérát.

Jelenleg a kép a Magyar Nemzeti Galériában csodálható meg.

Nagy jelentőségű munkái közé sorolják még az Esti park (1930, MNG) és a prágai Károly-híd (1925) című képét. Közismert, hogy a Reggel (1927-28, MNG), a Tél (1929), a Hegedű-művésznő (1931, MNG), az Aratóünnepre menő lány (1932) című alkotásait, amelyek mind-mind nagy sikert arattak a közönség előtt, s ma is nagy népszerűségnek örvendenek.

 

Kiállításai:
* 1928 Műcsarnok, Tavaszi Tárlat, Budapest; Ernst Múzeum, Gyűjteményes kiállítás, Budapest
* 1937 Frankel Szalon, Budapest
* 1939 Ernst Múzeum, Budapest
* 1956 Ernst Múzeum, Budapest
* 1959 Brüsszeli Nemzetközi Kiállítás
* 1962 XXXVI. Velencei Biennálé
* 1957 Prága
* 1962 London
* 1971 Kaposvár
* 1972 Budapesti Történeti Múzeum
* 1975 Művészeti Akadémia, Moszkva
* 1977 Tihany
* 1978 Hatvani Galéria
* 1985 Ernst Múzeum emlékkiállítás, Budapest
* 1999 Festőterem, Sopron

Köztéri művei:
* A Dunán (secco, 1959, Budapest, Metropol Szálló étterme, 1969-ben elpusztult)
* Hőerőmű (secco, 1960, Inota, Inotai Hőerőmű Kultúrháza)
* Történelem (freskó, 1967, Budapest, MTA Régészeti Intézet)
* Munkásállam (secco, 1970, Budapest, MSZMP Központi Bizottság Székháza)
* Szentivánéji álom, Az ember tragédiája (freskó, secco, 1973, Budapest, Erkel Színház)
* Pannó (1974, Kaposvár, Házasságkötő terem).

Társasági tagságai:
* Szinyei Merse Pál Társaság
* KÚT (Képzőművészek Új Társasága)
* Gresham-kör
* Magyar szabadkőművesek listája

Díjai:
* 1929 Szinyei Merse Pál Társaság nagydíja
* 1948 Kossuth-díj
* 1950 Munkácsy-díj
* 1952 Érdemes művész
* 1964 Kiváló művész
* 1970 Kossuth-díj

Írásai:
* Magyar Művészet c. folyóirat szerkesztője (1948–1949)
* Írások a művészetről, 1947
* A Múzsa körül, 1962
* A Múzsa udvarában, 1967
* Így éltünk Pannóniában, 1956
* Utak Pannóniából, , 1960
* Gólyáról, Helgáról, halálról, 1971
* A kisebb világok, 1974
* Feljegyzések éjfél körül, 1976
* Egy festő feljegyzései, 1978

6. A helyi értékkel kapcsolatos információt megjelenítő források listája (bibliográfia,  honlapok, multimédiás források)

Bernáth Aurél Emlékkönyv. A művész születésének 100. évfordulója tiszteletére

Bernáth Aurél Társaság Budapest, 1995.

Bernáth Aurél: Ahogy a Riviéra készült

http://mek.oszk.hu/03300/03360/html/szuletes.htm#3

Bernáth Aurél: Így éltünk Pannóniában. Budapest, 1978. (eredeti megjelenés éve: 1956.)

http://www.antikregiseg.hu/muvesz_adatbazis/bernath_aurel_festo___1895__8211_1982__eletrajza.php

Rum Attila: Bernáth Aurél. A magyar festészet mesterei. Kossuth Kiadó, Magyar Nemzeti Galéria 2009.

Végvári Lajos: Szőnyi István; Bernáth Aurél. Well-PRess Kiadó, Miskolc, 2003. 100-104. oldal

7. A helyi érték hivatalos weboldalának címe: http://marcalimuzeum.hu/index.php/home/hirek/122

 

Fotó 1: Bernáth Aurél

bernath 1

Egyik legismertebb alkotása: Riviéra (1926-1927)

Magyar Nemzeti Galéria

bernath 2

Marcali Város Önkormányzata

cimer1Marcali Város Önkormányzata

8700 Marcali, Rákóczi u. 11.
Közp. telefon: 06 85 501 001
E-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.


Honlappal kapcsolatos észrevételek: 
Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.