Helyi Értékek Gyűjteménye

Kulturális örökség

1. A helyi érték megnevezése:

Tóth Ágoston Raffael életműve

 

2. Az értéktárba történő felvételt jóváhagyó bizottsági határozat száma:

12/2016. (IV.27.)

 

3. A helyi érték szakterületenkénti kategóriák szerinti besorolása:

kulturális örökség

 

4. A helyi érték fellelhetőségének helye:

A Magyar Nemzeti Levéltárban őrzik azokat a térképeket, amelyeket Tóth Ágoston Raffael készített.

 

5. A helyi érték bemutatása

Marcaliban született 1812-ben, német anyanyelvű családban. Apja Tóth József a Széchényi uradalom ügyésze, édesanyja Martony Johanna volt. 1827-ben a bécsi katonai mérnökakadémiára került. 1831-től a Habsburg Birodalom számos városában szolgált, a későbbekben térképész-századosként. 1848 tavaszán a forradalom kitörését követően a magyar ügy mellett foglalt állást, ezért leszerelt. Pestre költözött a feleségével, Scháringer Emíliával. Az 1848/49-es szabadságharc honvédőihez csatlakozott, részt vett az Észak-erdélyi harcokban, Kolozsvár főparancsnoka volt. A szabadságharc leverését követően halálra ítélték, amit kegyelemből várfogságra enyhítettek. Szabadulása után a Keszthelyi Gazdasági Intézet tanáraként dolgozott, majd 1867-ben a közlekedési minisztérium főmérnöke lett. Ebben a beosztásában európai színvonalú topográfiai osztályt hozott létre, lefektetve ezzel a magyar térképészet alapjait. 1869-ben az újonnan felállított Ludovika Akadémia egyetemi tanárává nevezték ki, 1871-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja lett. 1883-tól 1889-ben bekövetkezett haláláig Grazban élt. Síremléke a soproni temetőben áll, szobra a marcali Széchenyi parkban látható, valamint szülővárosában utcát is elneveztek róla.

 

6. A helyi értékkel kapcsolatos információt megjelenítő források listája (bibliográfia,  honlapok, multimédiás források)

Bak Antal (szerk.): Tóth Ágoston honvédezredes a katona és térképész (1812-1889). Bp. 1987.

Németh György: Tóth Ágoston térképvázlata

http://mnl.gov.hu/a_het_dokumentuma/toth_agoston_terkepvazlata.html

 

7. A helyi érték hivatalos weboldalának címe: -

 

toth agoston

Tóth Ágoston Raffael

1.A helyi  érték megnevezése:

Noszlopy Gáspár szabadságharcos hős tevékenysége

 

2. Az értéktárba történő felvételt jóváhagyó bizottsági határozat száma:

8/2016. (IV.27.)

 

3. A helyi érték szakterületenkénti kategóriák szerinti besorolása:

kulturális örökség

 

 

4. A helyi érték fellelhetőségének helye:

Nem releváns

 

5. A helyi bemutatása

Noszlopy Gáspár 1820-ban született a Somogy megyei Vráncsikon (ma Újvárfalva) evangélikus vallású, kisnemesi családba Noszlopy Antal és Szeniczei Bárány Júlia gyermekeként. 1844-ben költözött a testvéreivel és özvegy édesanyjával Marcali-Kisgombára, ahol földet és szőlőt örököltek. Iskoláit Csurgón és Pápán végezte, majd 1841-43 között joggyakornok volt Pesten, ahol 1845-ben sikeres ügyvédi vizsgát tett. 1846-ban megválasztották a Marcali járás egyik alszolgabírójának. Noszlopy feladata volt – közigazgatási funkciói mellett – peres ügyekben azonnali, helyszíni döntést hozni. 1848 tavaszán kerületében kihirdette a forradalom vívmányait, beválasztották a megye új vezetőségébe, és részt vett a helyi nemzetőrség felállításában is. Sikeresen megszervezte a Jellasics horvát bán seregei elleni védekezést: Marcaliban és környékén több alkalommal megütköztek az ellenséges csapatokkal, foglyokat, harci felszereléseket zsákmányoltak. A hadi szerencse télen megfordult, a betörő császáriak 1849 januárjában megszállták a Dunántúlt. Noszlopy Gáspár követte a magyar kormányt Debrecenbe, ahol Kossuthtól az ellenállás megszervezésére kormánybiztosi megbízást kapott. Kilencezer főnyi felkelővel május elsején felszabadította Kaposvárt. A szabadságharc veresége után 1850 áprilisáig gerillaharcot folytatott. Menekülés közben Tiszabőn elfogták. Pesten raboskodott szökéséig. Újra bekapcsolódott az illegális szervezkedésbe. Távollétében családi birtokát elkobozták, testvérével együtt halálra ítélték. 1852 végén, árulás következtében, ismét fogságba esett, így tavasszal három társával együtt kivégezték. Országszerte szobrok, emléktáblák, iskolák és utcanevek őrzik emlékét.

 

6. A helyi értékkel kapcsolatos információt megjelenítő források listája (bibliográfia, honlapok, multimédiás források)

Andrássy Antal: Noszlopy Gáspár. Kaposvár, 1987

Tarján M. Tamás: Noszlopy Gáspár születése

http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/1820_augusztus_17_noszlopy_gaspar_szuletese/

Kéziratban:

Móricz Béla: Noszlopy Gáspár élete.

 

7. A helyi érték hivatalos weboldalának címe: -  

 

noszlopy g

Csasznyi István: Noszlopy Gáspár

A mellszobor a Marcali Noszlopy G. Általános és Alapfokú Művészeti Iskola udvarán található

 

1.A helyi érték megnevezése:

Lengyel József életműve

 

2. Az értéktárba történő felvételt jóváhagyó bizottsági határozat száma:

6/2016. (IV.27.)

 

3. A helyi érték szakterületenkénti kategóriák szerinti besorolása:

kulturális örökség

 

4. A helyi érték fellelhetőségének helye:

Hagyatékának néhány darabja a Marcali Múzeumban megtalálható. Könyvei, írásai az ország könyvtáraiban fellelhetőek.

 

5. A helyi érték bemutatása

Marcaliban született 1896-ban Lengyel Pál gabonakereskedő és Vittmann Janka gyermekeként. Iskoláit Marcaliban, Keszthelyen és Pesten végezte. 1914-ben beiratkozott a budapesti tudományegyetem bölcsészkarára, ahol művészettörténetet hallgatott, majd 1915-ben megkezdte tanulmányait a pozsonyi egyetem jogi karán is. Első versei 1916-ban, Kassák Lajos lapjában, A Tettben jelentek meg. Ezután, 1916–17-ben több verset, művészeti kritikát publikált baloldali folyóiratokban, valamint az Uj költők könyve című kötetben. Bekapcsolódott az antimilitarista mozgalomba, részt vett az 1918–1919-es magyarországi eseményekben; végül a Tanácsköztársaság bukása után menekülnie kellett. 1920-tól Bécsben, majd 1927-től Berlinben élt, ahol filmvállalatoknál dramaturgként dolgozott, fordított és újságot szerkesztett.

Első könyve, az Ó Hit Jeruzsálem... Gábriel Lajos változásai 1923-ban jelent meg. 1930-ban Moszkvába érkezett a Berlin am Morgen című lap tudósítójaként. 1938-ban letartóztatták, és nyolcévnyi munkatáborban letöltendő szabadságvesztésre ítélték. Közel kilencévi fogság után, 1946 utolsó napján szabadult. Huszonkét hónapot kényszer-letelepedési helyen, Alekszandrov városában élt, ahol a Szembesítés című regényének eseményei játszódnak.1948 végén ismét letartóztatták, és örök száműzetésre ítélték. Hat évet töltött egy szibériai faluban, ahol szénégetőként, erdőkerülőként, csőszként dolgozott. Ott írta az Igéző ciklusának majdnem minden darabját. 1955-ben visszatért Moszkvába, ahol bűncselekmény hiányában rehabilitálták, s még ez év augusztusában, harmincöt évi távollét után hazatért Magyarországra.

Itthon írói és emberi hivatását abban látta, hogy elmondja mindazt, amit átélt a lágerekben. Műveiben elsőként adott hírt a szovjet bűntető táborokról, a Gulagról. 1957-ben József Attila-díjat, 1963-ban „egész életművéért, különösen az Igéző című novelláskötetéért” Kossuth-díjat kapott. Az elismerés ellenére műveinek közlését Magyarországon és külföldön is akadályozták.

Művei számos idegen nyelven megjelentek. Alkotásai filmes feldolgozások által is közismertté váltak. A legnépszerűbbek: Oldás és kötés (1963), Igéző (1970).

Utolsó éveit belső emigrációban élte. Síremléke a budapesti Farkasréti temetőben áll. Marcaliban két szobor és utcanév – Lengyelkert – emlékeztet az íróra.

 

6. A helyi értékkel kapcsolatos információt megjelenítő források listája (bibliográfia,  honlapok, multimédiás források)

Kende Tamás: A szembesítés kínjai

http://beszelo.c3.hu/cikkek/a-szembesites-kinjai

Vasy Géza: Hol zsarnokság van

http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tkt/hol-zsarnoksag-van/ch03s11.html

 

7. A helyi érték hivatalos weboldalának címe: -

 

lengyel j

Lengyel József

1.A helyi érték megnevezése:

Kozma Andor életműve

 

2. Az értéktárba történő felvételt jóváhagyó bizottsági határozat száma:

5/2016. (IV.27.)

 

3. A helyi érték szakterületenkénti kategóriák szerinti besorolása:

kulturális örökség

 

4. A helyi érték fellelhetőségének helye:

Szülőházának helyét Marcaliban emléktábla jelöli a Rákóczi és a Kossuth utca kereszteződésében, valamint utcát neveztek el róla

 

5. A helyi érték bemutatása

Kozma Andor 1861-ben Marcaliban született Kozma Sándor és Dóczy Regina gyermekeként. Pápán tanult, majd a budapesti evangélikus főgimnáziumban érettségizett. 1885-ben a legnagyobb magyar biztosító társaság tisztviselője, majd főtitkára lett. Írásai rendszeresen megjelentek országos napilapokban – Pesti Hírlap, Nemzet, Az Ujság – és az irodalmi életet vezető Hétben. A Borsszem Jankó című politikai lapban szatirikus verseit publikálta. 1925-ben műfordításában jelent meg Goethe Faust című drámája. 1893-ban a Kisfaludy Társaság tagjává választották. 1910-ben országgyűlési képviselő lett.

1933-ban halt meg, síremléke a budapesti Kerepesi úti temetőben található.

 

6. A helyi értékkel kapcsolatos információt megjelenítő források listája (bibliográfia,  honlapok, multimédiás források)

Merényi Oszkár: Kozma Andor. Kaposvár, 1941.

Komlós Aladár: A magyar költészet Petőfitől Adyig. Bp. 1959.

 

7. A helyi érték hivatalos weboldalának címe: -

 

kozma andor

Kozma Andor

 

1. A helyi érték megnevezése:

Bernáth Aurél életműve

 

2. Az értéktárba történő felvételt jóváhagyó bizottsági határozat száma:

2/2016. (IV.27.)

 

3. A helyi érték szakterületenkénti kategóriák szerinti besorolása:

kulturális örökség

 

4. A helyi érték fellelhetőségének helye:

Több budapesti közgyűjteményben, valamint 8700 Marcali Kossuth L. u. 25. alatt.

 

5. A helyi érték bemutatása

Bernáth Aurél 1895. november 13-án született Marcaliban. Festőművész, grafikus, művészpedagógus és művészeti íróként is jelentős.Édesapja dr. Bernáth Béla ügyvéd, a település közéleti személyisége, míg édesanyja Atala, Roboz István újságszerkesztő lánya volt. A Bernáth-ősök földbirtokosok voltak Bihar megyében, de a vallásháborúk következtében elvesztették vagyonukat.


Az ifjú Bernáth Aurél Rippl-Rónai Ödön tanácsára kezdett el a festészettel foglalkozni, akivel Kaposvárott ismerkedett meg. Később Nagybányán tanult tovább, Réti István és Thorma János festőművészek irányítása alatt. 1921-ben Bécsbe költözött, ahol expresszionista és absztrakt stílusban kezdett festeni. Kapcsolatba lépett Kassák Lajossal és az aktivistákkal. 1926-ig élt Bécsben és Berlinben. 1928-tól rendszeresen kiállított a Műcsarnokban és az Ernst Múzeumban. Az 1930-as években visszatért a Nagybányai festőiskola tradícióihoz. Festészetére egyre inkább a nagybányai hagyományokon alapuló impresszionista stílus vált jellemzővé. Erőteljesen szembe helyezkedett a nonfiguratív ábrázolásmóddal.

1927-ben családjával Pöstyénbe (Csehszlovákia) költözött. Erre az időre tehetők lírai hangulatú, egyedi színvilágú, filozofikus műveinek keletkezése (például: Riviéra). 1926-ban a Képzőművészek Új Társasága nevű csoport tagja lett. Az 1930-as években a Gresham-kör szellemi vezére volt. Legjelentősebb művei ekkor születtek (Reggel, Tél, Aratóünnepre menő lány). 1930-tól rendszeres látogatója volt a Szolnoki Művésztelepnek. Az 1940-es években képeinek hangvétele, az addigi lírai stílusból átment a ridegebb színvilágba és ábrázolásmódba. Egyre több monumentális megbízást teljesített. A festészet mellett grafikai, falképfestői és írói munkássága is jelentős. 1945-ben a Magyar Képzőművészeti Főiskola tanára lett.

Kiemelkedő egyéniségű, klasszikus stílust képviselő festőművész volt. Szülővárosában, Marcaliban 1984-ben a szülőháza helyén álló villában, munkássága elismeréseképpen megnyitották a Bernáth Aurél Galériát. E helyütt a művész munkáiból állandó kiállítás látogatható. A Bernáth Aurél Galéria parkjában Pátzay Pál róla készített mellszobra áll. 2011-ben Bernáth Aurél életműve az „Örökségünk – Somogyország Kincse” elnevezésű megyei elismerésben részesült.

Budapesten, 1982. március 13-án halt meg. Feleségével közös sírja Budapesten, a Farkasréti temetőben található. A síremlék Pátzay Pál műve. A festő emlékének ápolására, kiállítások rendezésére 1995-ben megalakult a budapesti Bernáth Aurél Társaság.

Fő művei:

Élete egyik főművét a Riviéra című festményét 1927-ben fejezte be. A mű megvalósította a modern hagyomány és az avantgárd törekvések szintézisét. A Riviérának fergeteges sikere volt. Bernáthot meghívták a KUT tagjának. Petrovics Elek, a Szépművészeti Múzeum igazgatója, aki nagy tisztelője volt az alkotónak, megvette a múzeum számára a Riviérát.

Jelenleg a kép a Magyar Nemzeti Galériában csodálható meg.

Nagy jelentőségű munkái közé sorolják még az Esti park (1930, MNG) és a prágai Károly-híd (1925) című képét. Közismert, hogy a Reggel (1927-28, MNG), a Tél (1929), a Hegedű-művésznő (1931, MNG), az Aratóünnepre menő lány (1932) című alkotásait, amelyek mind-mind nagy sikert arattak a közönség előtt, s ma is nagy népszerűségnek örvendenek.

 

Kiállításai:
* 1928 Műcsarnok, Tavaszi Tárlat, Budapest; Ernst Múzeum, Gyűjteményes kiállítás, Budapest
* 1937 Frankel Szalon, Budapest
* 1939 Ernst Múzeum, Budapest
* 1956 Ernst Múzeum, Budapest
* 1959 Brüsszeli Nemzetközi Kiállítás
* 1962 XXXVI. Velencei Biennálé
* 1957 Prága
* 1962 London
* 1971 Kaposvár
* 1972 Budapesti Történeti Múzeum
* 1975 Művészeti Akadémia, Moszkva
* 1977 Tihany
* 1978 Hatvani Galéria
* 1985 Ernst Múzeum emlékkiállítás, Budapest
* 1999 Festőterem, Sopron

Köztéri művei:
* A Dunán (secco, 1959, Budapest, Metropol Szálló étterme, 1969-ben elpusztult)
* Hőerőmű (secco, 1960, Inota, Inotai Hőerőmű Kultúrháza)
* Történelem (freskó, 1967, Budapest, MTA Régészeti Intézet)
* Munkásállam (secco, 1970, Budapest, MSZMP Központi Bizottság Székháza)
* Szentivánéji álom, Az ember tragédiája (freskó, secco, 1973, Budapest, Erkel Színház)
* Pannó (1974, Kaposvár, Házasságkötő terem).

Társasági tagságai:
* Szinyei Merse Pál Társaság
* KÚT (Képzőművészek Új Társasága)
* Gresham-kör
* Magyar szabadkőművesek listája

Díjai:
* 1929 Szinyei Merse Pál Társaság nagydíja
* 1948 Kossuth-díj
* 1950 Munkácsy-díj
* 1952 Érdemes művész
* 1964 Kiváló művész
* 1970 Kossuth-díj

Írásai:
* Magyar Művészet c. folyóirat szerkesztője (1948–1949)
* Írások a művészetről, 1947
* A Múzsa körül, 1962
* A Múzsa udvarában, 1967
* Így éltünk Pannóniában, 1956
* Utak Pannóniából, , 1960
* Gólyáról, Helgáról, halálról, 1971
* A kisebb világok, 1974
* Feljegyzések éjfél körül, 1976
* Egy festő feljegyzései, 1978

6. A helyi értékkel kapcsolatos információt megjelenítő források listája (bibliográfia,  honlapok, multimédiás források)

Bernáth Aurél Emlékkönyv. A művész születésének 100. évfordulója tiszteletére

Bernáth Aurél Társaság Budapest, 1995.

Bernáth Aurél: Ahogy a Riviéra készült

http://mek.oszk.hu/03300/03360/html/szuletes.htm#3

Bernáth Aurél: Így éltünk Pannóniában. Budapest, 1978. (eredeti megjelenés éve: 1956.)

http://www.antikregiseg.hu/muvesz_adatbazis/bernath_aurel_festo___1895__8211_1982__eletrajza.php

Rum Attila: Bernáth Aurél. A magyar festészet mesterei. Kossuth Kiadó, Magyar Nemzeti Galéria 2009.

Végvári Lajos: Szőnyi István; Bernáth Aurél. Well-PRess Kiadó, Miskolc, 2003. 100-104. oldal

7. A helyi érték hivatalos weboldalának címe: http://marcalimuzeum.hu/index.php/home/hirek/122

 

Fotó 1: Bernáth Aurél

bernath 1

Egyik legismertebb alkotása: Riviéra (1926-1927)

Magyar Nemzeti Galéria

bernath 2

Marcali Város Önkormányzata

cimer1Marcali Város Önkormányzata

8700 Marcali, Rákóczi u. 11.
Közp. telefon: 06 85 501 001
E-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.


Honlappal kapcsolatos észrevételek: 
Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.