Népi kalendárium: ÁPRILIS

Búzaszentelő körmenet Marcali1943


Április 1. – Ugratások, csúfolók napja

Április első napján régen is ugratták egymást a felnőttek, de elsősorban a gyerekeket tréfálták meg. Például pénzt adtak a gyanútlan kisgyereknek, és elküldték a boltba „trombitahúrért”, „baltamagért”. A nagyobbak megtréfálták a kisebbeket mondván: „eloldózott a cipőfűződ” vagy „leetted magad”. Ha sikerült a beugratás, akkor ilyenfajta mondókával csúfolták ki az illetőt: „Április bolondja, május szamara, fölnézett a toronyba, megnézte, hogy hány óra. Féltizenkettő, bolond mind a kettő!” A hagyományos népi gazdálkodásban ezt a napot nem tartották alkalmasnak a vetésre, mert akkor nem számíthattak bő termésre.

Április 10. – Századik nap
Az esztendő századik napját főként az „aprómagvak” – hagyma, sárgarépa, mák, lóhere – vetésére tartották megfelelőnek, mert a hiedelem szerint, ha e napon kerülnek a földbe, akkor biztosan jó termést hoznak.
Április 14. – Tibor napja
Marcali környékén kettő termésjósló megfigyelés is fűződik e naphoz: a mesztegnyőiek úgy tartották, hogy ha ekkorra már virágzik a cseresznye, jó szőlőtermés várható. A másik vélekedés szerint „Ha szép zöld a vetés, jó termés várható”.
Április 24. – Szent György napja
Sárkányölő Szent György ünnepe, aki évszázadokon keresztül a lovagok, a lovas katonák, a fegyverkovácsok, a szíjjártók és a vándorlegények patrónusa volt. Legendája szerint legyőzte a sárkányt, és kiszabadította a fogságból a királylányt. A néphagyomány e naptól számítja az igazi tavasz kezdetét. Ősi pásztorünnepként tartották számon, hiszen ekkor hajtották ki először az állatokat a legelőre. Éppen ezért sok hiedelem és szokás fűződött ehhez a dátumhoz, amelyekkel az állatok egészségét, szaporaságát, valamint a bőséges tejhozamot igyekeztek biztosítani. Például sokhelyütt a pásztorok zöld ággal megcsapkodták az állatokat, hogy egészségesek legyenek. Termékenységvarázsló és gonoszelhárító céllal a marhákat láncon, ekevason, tojáson vagy éppen a gazdaasszony kötényén hajtották keresztül. Országszerte nyírfaágakat tűztek a kerítésekre, kapukra, ajtókra, ablakokra annak érdekében, hogy távol tartsák a boszorkányokat.
Környékünkön is jól ismert volt az a hiedelem, hogy ha a Szent György-nap hajnalán szedett harmattal megmosakszanak a lányok, akkor nem keletkeznek szeplőik, hanem szépek és egészségek lesznek. Ez a nap jó az uborkavetésre, mert így nem válik kesernyéssé.
Április 25. Márk napja
Márk evangélista ünnepe. E nap jellegzetes szokása a búzaszentelés a római katolikusok körében. A délelőtti misét követően kereszttel, templomi zászlókkal kivonultak egy közeli búzatáblához, ahol a pap megszentelte a vetést. A hívek a bő termésért könyörögtek. A szertartás végén mindenki vitt magával a szentelt búzaszálakból, amit a következő év során megőriztek és nagy becsben tartottak. Általános szokás volt, hogy imakönyvbe tettek belőle, továbbá otthon szentkép fölé vagy a házi oltárra helyezték. A szentelt búzaszálnak gonoszűző, bajelhárító erőt tulajdonítottak.
Somogyban közismert hiedelem, hogy ha Márk napján a búzaföldről fürj vagy béka hangja hallatszik, akkor biztosan jó termés várható.

 

 

A húsvéti ünnepkör évente változó dátumú jeles napjairól, az ezekhez fűződő Marcali környéki hagyományokról a Marcali Napló tavalyi számában olvashatnak bővebb összefoglalót, amely az alábbi elérhetőségen található: https://marcali.hu/naplo_archiv/2016_02_naplo.pdf (7. oldal)


Vidák Tünde néprajzkutató