- Meiszterics Úr, rangos elismerésben részesült az Ünnepi Megyehéten Csurgón. Meséljen egy kicsit magáról, az autós iskoláról!
- Tapsonyban születtem 1949-ben. Itt jártam általános iskolába, a gimnázium első három osztályát Böhönyén végeztem, az utolsót pedig Marcaliban az akkori Lady János Gimnáziumban. Utána esztergályos szakmát tanultam, de soha nem műveltem. A katonaság után, 1971-ben kerültem az MHSZ-hez gépjárművezető -oktatónak. Ott dolgoztam 1978-ig, majd 1989-ig az ATI-nál. Majd megalakítottam az I-es számú Járművezető-képző munkaközösséget, 1994-ben pedig a Meiszterics Autósiskola KFT-t, ami a mai napig is sikeresen működik.
- Hány fővel indult ez a vállalkozás?
- Először a munkaközösségben öten voltunk, majd rendeletváltozás miatt kiválások történtek. 1994-ben feleségemmel megalakítottuk a Meiszterics Autósiskolát.
- Hány autóval működtek az indulásnál?
- Először hat autóval oktattunk, személyautó vezetői oktatásra volt engedélyünk, majd motorkerékpárra is. Az önállósodás után már teherautóra, autóbuszra is lett képzési engedélyünk. Szakképzést is végzünk, például gépkezelőit, Gki-t, taxit. Vizsgaszervezési jogosultságunk is van. Sok változás történt azóta, jelenleg tizenkét személyautónk van, ezek egy része az oktatók tulajdona. Az iskola két személyautóval és négy teherautóval rendelkezik. Foglalkozunk fuvarozással is s tizenkét busszal személyszállítással is. Ezek főként munkásjáratok, a Ziehl-Abegg dolgozóit szállítjuk a fél megyében. Illetve az óvodáknak is végzünk szállítást, a környékbeli önkormányzatokkal van szerződésünk. Nagyon jó az együttműködésünk a KLIK-kel, úszásra szállítjuk a tanulókat a járás területén.
- Mikor költöztek a Petőfi Sándor utcába?
- Először otthon volt az irodánk, feleségem az NDK írógépen keményen írta a jelentéseket. Egy év múlva már vettünk számítógépet. A tanfolyamokat a gimnáziumban tartottuk, amit korrekt áron béreltünk. Varga István és Olasz Istvánné igazgatók partnerek voltak, sokat segítettek.
1998-ban már itt béreltem egy kis termet s később meg tudtam vásárolni a Petőfi Sándor 17. épületet. Átalakítottuk s azóta is itt működünk. Van két tantermünk, 18 géppel számítógépes termünk s egyéb kiszolgáló helyiségek.
- Mennyire van versenyhelyzet itt Marcaliban?
- Rajtunk kívül még van két autósiskola (Partner, Technika), korrekten együttműködünk. Versenynek lenni kell.
- Ha meg kellene saccolni, hányan szereztek Önöknél jogosítványt az említett évek alatt?
- Nehéz kérdés! Már a valamikori tanítványok unokái jönnek hozzánk. Általában évente 200-250 fővel foglalkozunk. Óriási tömeg volt 89-90-ben s most újra egyre többen jönnek. Nem panaszkodom, terjeszkedni tudunk, két éve Kaposváron is van kirendeltségünk. Kaposvár, Nagybajom, Kutas illetve Böhönye is ide tartozik. Tanfolyamokat szervezünk a Balaton térségében is, továbbá Somogyváron, Öreglakon, Lengyeltótiban. A legfontosabb, hogy a dolgozóimnak legyen munkája s megbecsülése.
- A családból tovább viszi valaki a vállalkozást?
- Adrienn lányom pedagógus, van három diplomája, elvégezte a szakoktatói és iskolavezetői tanfolyamokat is. Ő Pécsett a Baranya, Szekszárdon a Tempo Autósiskolát vezeti, ami a család tulajdona.
- Mivel jár a kapott díj?
- Az elismerő oklevélen s plaketten kívül 50 ezer forintot is kaptam. Ahogy már előbb említettem, a vállalkozás indulásakor a Berzsenyi Gimnázium vezetése sokat segített. Ma is jó a kapcsolatom az intézménnyel. Évek óta szállítom a tanulókat színházba, uszodába, és jópáran a tanulók közül nálam szereznek jogosítványt. Mivel én is itt végeztem feleségemmel együtt, évfolyamtársak voltunk, arra az elhatározásra jutottunk, hogy nejem részéről ugyanennyi összeggel megtoldjuk a jutalmat s azt a gimnázium Tulipán Alapítványa javára ajánljuk fel.
Jó egészséget kívánok a további munkához!
Horváthné Csoszó Gyöngyi