Általános igazgatási

Ügytípus megnevezése: Anyakönyvi kivonat kiállítása iránti kérelem 

Ügytípus postafiók: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

Illetékes ügyintéző: Meiszterics Mariann és Simonné Hajgató Ágnes

Tel.: 85/501-052
Fax: 85/412-284

Ügyintézés helye: Polgármesteri Hivatal anyakönyvvezető
8700 Marcali, Rákóczi u. 11. fszt. 26.

Ügyfélfogadási rend: 
Hétfő és szerda: 7.45-11.30 és 12.15-16.30
Kedd és csütörtök: 7.45-11.30    
Péntek: 7.45-13.00
Kedden és csütörtökön délután nincs ügyfélfogadás.


Az ügyhöz szükséges formanyomtatványok: 
Kérelem anyakönyvi kivonat kiállítása iránt (.pdf)
Amennyiben az ügyfél nem személyesen jár el: meghatalmazás.


Ügy leírása, szükségessége, folyamata: 

Kérelem az ügyfél részéről anyakönyvi kivonat kiállítása iránt elveszett anyakönyvi kivonat pótlására vagy más hatóságnál történő felhasználás céljára.

Hol és hogyan kell benyújtani a kérelmet: 
Polgármesteri Hivatal anyakönyvvezető, 8700 Marcali, Rákóczi u. 11. fszt. 26.
Kérelem benyújtható személyesen, vagy meghatalmazott útján, illetve írásban. Ügyfél személyes megjelenése esetén be kell mutatni személyazonosításra alkalmas személyi okmányát, meghatalmazott esetében a meghatalmazott személyi azonosításra alkalmas személyi okmányát és a meghatalmazást.

Mit kell tartalmaznia a kérelemnek: 
Kérelmező személyi adatai és lakcíme.
Ha nem a saját anyakönyvi kivonatát kéri az ügyfél, azon személy adatai, akiről kéri az anyakönyvi kivonat kiállítását.

Mik a kérelemhez szükséges mellékletek: 
Nem kell mellékletet csatolni.

Az ügyintézéshez szükséges díjak, illetékek, azok befizetésének módja: 
Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. Törvény Mellékletének XXI/3. pontja alapján az anyakönyvi kivonat kiállítása iránti eljárás illetéke kivonatonként 2000 Ft. Az illetéket az illetékbélyeg formájában kell leróni a kérelem benyújtásakor.
Kivételt képez, amikor jogszabály alapján illetékmentes az anyakönyvi kivonat kiállítása iránti eljárás.
Az illetékmentes eljárások az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. Törvény szerint a következők:
1. a választással, valamint a népszavazással kapcsolatos törvényekből folyó jogok érvényesítésével, kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos eljárás;
2. az önálló bírósági végrehajtónak az általa lefolytatott bírósági végrehajtási eljárással összefüggésben kezdeményezett eljárása;
3. a közérdekű bejelentés, javaslat és a panasz elbírálására irányuló eljárás;
4. a születéssel, a házasságkötéssel, az örökbefogadással, tartással, gondozással és a halálesettel kapcsolatos, továbbá a nemzetiségek anyakönyvi adatainak első ízben történő kijavításával kapcsolatos eljárás, kivéve
a) a magyar állampolgár, illetőleg Magyarországon lakó hontalan külföldön történő házasságkötéséhez szükséges irat;
b) a nem magyar állampolgár Magyarországon történő házasságkötéséhez szükséges irat, továbbá
c) az anyakönyvi kivonat kiállítása;

5. az anyakönyvi kivonat kiállítása az alábbi esetekben illetékmentes, ha
a) a születés, a házasságkötés és a haláleset anyakönyvezését követően az érdekelt részére első ízben;
b) az intézeti vagy állami nevelt gyermek anyakönyvezéséhez;
c) az 1953. január 1-je előtti bejegyzésről a névmutató szerint illetékmentes kivonatot még nem adtak ki, és
ca) a születési anyakönyvből a bejegyzett személy, örökbefogadás esetén az örökbefogadó részére,
cb) a házassági anyakönyvből a házastárs részére,
cc) a halotti anyakönyvből a házastárs vagy a meghalt személy egyenesági rokona részére,
d) tartásdíj európai uniós jogi norma, nemzetközi szerződés vagy viszonossági nyilatkozat alapján külföldön való behajtása tárgyában folyó eljárás céljára,
e) a szülők házassági anyakönyvi kivonatának a gyermek születésének anyakönyvezéséhez,
f) az elhunyt születési és házassági anyakönyvi kivonatának a haláleset anyakönyvezéséhez,
g) a nemzetiségek jogairól szóló törvény alapján kijavított anyakönyvi adatokról az érdekelt részére első ízben történik a kiállítása;
5/A. a házassági név megváltoztatására irányuló eljárás;
6. a gyámhatóság előtt kezdeményezett minden eljárás és az ilyen eljáráshoz szükséges irat;
7. az állami gondoskodás körén kívüli nevelőotthoni térítési díj megállapításához szükséges bizonyítvány;
8. a holtnak nyilvánításra, illetőleg halál tényének megállapítására irányuló bírósági eljárás céljára szükséges irat;
9. a házasságon kívül született gyermek családi jogállásának bírósági rendezéséhez szükséges irat;
10. a bölcsődei, óvodai elhelyezéssel kapcsolatos eljárás és az ilyen eljáráshoz szükséges irat;
11. a tankötelezettséggel, valamint a középfokú és felsőoktatási intézménybe való felvétellel, a tanulmányokat folytatónak a tanulmányokkal, a tandíjjal, vizsgadíjjal és a tanulóotthoni, kollégiumi, diákotthoni, napközi otthoni elhelyezésükkel kapcsolatos eljárás, továbbá az iskolai és tanfolyami bizonyítvány, kivéve a bizonyítvány másolatát, másodlatát;
12. az ösztöndíj adományozásával, a külföldön folytatott iskolai tanulmányok beszámításával, a külföldi oktatási intézményben szerzett bizonyítvány, oklevél, illetőleg tudományos fokozat honosításával, továbbá a külföldi oktatási intézményben szerzett bizonyítvány, valamint oklevél elismerésével kapcsolatos eljárás;
13. a „Magyar igazolvány” és a „Magyar hozzátartozói igazolvány” kiadásával, cseréjével, pótlásával, visszavonásával és nyilvántartásával kapcsolatos eljárás, továbbá az igazolvány-nyilvántartásból teljesített adatszolgáltatás;
14. munkaviszony, szövetkezeti tagsági viszony létesítéséhez, igazolásához szükséges irat;
15. foglalkoztatáspolitika körébe tartozó juttatások (munkanélküli segély, járadék, átképzési támogatás stb.), a korhatár előtti ellátás, a szolgálati járandóság, a balettművészeti életjáradék és az átmeneti bányászjáradék igénybevételével, nyugdíjazással kapcsolatos eljárások és az eljáráshoz szükséges iratok;
16. a kitüntetés adományozásával, viselésének engedélyezésével kapcsolatos eljárás;
17. az állampolgárok számára kötelezően elrendelt általános és egyéni betegség megelőzést szolgáló, továbbá hatósági eljárásokhoz kapcsolódó orvosi vizsgálatokról kiállított igazolások, orvosi bizonyítványok;
18. a szociálpolitikai feladatot ellátó szervnél vagy ilyen intézetnél, intézménynél szociális ügyben kezdeményezett minden eljárás;
19. az áldozatsegítő támogatások engedélyezésére irányuló eljárás;
20. széles körben fenyegető veszély elhárítása céljából a tulajdonos vagy kezelő, használó helyett viselt költség megtérítésére irányuló eljárás;
21. az ellenőrzés, hitelesítés vagy hozzájárulás céljából - jogszabály rendelkezése alapján - iratra vezetett hivatalos záradék;
22. a költségmentesség engedélyezése iránti eljárás, valamint a költségmentesség feltételei fennállásának igazolásához kiállított irat;
23. az adó és járulék ügyben az adóhatóságnál, vámigazgatási ügyben a vámhatóságnál kezdeményezett első fokú eljárás - ideértve más hatóság adó, adó jellegű kötelezettség megállapításával kapcsolatos ilyen eljárását is -, kivéve a fizetési könnyítésre, illetve az adómérséklésre irányuló eljárást, továbbá az adó-, a vám-, az illeték- és a társadalombiztosítási kötelezettség teljesítéséről szóló igazolás kiadása, valamint az adó- és értékbizonyítvány kiállítása iránt kezdeményezett eljárást;
24. a birtokösszevonási célú önkéntes földcsere megszervezése iránt az ingatlanügyi hatóságnál kezdeményezett eljárás, valamint a kárpótlási eljárás, a részaránytulajdonnal kapcsolatos eljárás és az ilyen eljárásokhoz szükséges irat, továbbá a kisajátítási eljárás;
25. a járványügyi intézkedésként kezdeményezett állategészségügyi eljárás;
26. közigazgatási hatóságnál nyilvántartott adatokban bekövetkezett változások jogszabályi előíráson alapuló, kötelező bejelentése;
27. a külkereskedelmi áruforgalomban áru kivitelének, átvitelének engedélyezésére irányuló eljárás;
28. a jogi segítségnyújtás engedélyezésére irányuló eljárás;
29. a rendőrhatósági kényszerintézkedés alá helyezési eljárásban az eljárás alá vont személy által előterjesztett panasz és fellebbezés;
30. az adóhatóság által az adózó adószámlájának egyenlegéről készített értesítés tárgyában hozott határozat elleni jogorvoslati eljárás;
31. az egyenlő bánásmód követelményének megsértésével kapcsolatban indított eljárás;
32. őstermelői igazolvány cseréje, ha arra az őstermelői igazolványban szereplő helységnév, utcanév, illetve házszám állami vagy önkormányzati döntés alapján történő változása, illetve az őstermelő lakóhelyének más megye illetékességi területéhez való csatolása miatt kerül sor;
33. a külön törvényben meghatározott hozzátartozók közötti erőszak miatt az ideiglenes megelőző távoltartó határozat elrendelésére irányuló eljárás;
34. a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének fogyasztóvédelmi eljárása;
35. a fogyasztóvédelmi hatóság első fokú fogyasztóvédelmi eljárása;
36. az európai területi együttműködési csoportosulásban történő részvétel jóváhagyására irányuló eljárás;
36. a külön törvényben meghatározott szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi, közoktatási, felsőoktatási, kulturális közfeladatot ellátó intézmény fenntartója által a központi költségvetésből igénybevett normatív állami hozzájárulások és támogatások megállapítására irányuló eljárás;
37. az egészségügyben működő szakmai kamarai tagsági viszony első létesítésére irányuló eljárás;
37. a hadkötelezettséggel és a honvédelmi kötelezettségekkel kapcsolatos államigazgatási eljárás, valamint az azokkal kapcsolatos hatósági igazolás céljára kiállított közokirat;
38. a hitelszerződésből eredő kötelezettségeiknek eleget tenni nem tudó természetes személyek lakhatásának biztosításáról szóló törvény alapján a települési önkormányzat jegyzője által a szociális rászorultság fennállásáról kiállított igazolás, valamint a kincstár által a családi pótlékra való jogosultságra vonatkozóan kiállított igazolás;
38. a megváltozott munkaképességű személyek ellátásai megállapítására irányuló eljárás.

A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. Törvény 40. §-a alapján:
Az ellátás iránti igény érvényesítésével kapcsolatos valamennyi eljárás illeték- és költségmentes. (Pl.: anyakönyvi kivonat kiállítása családi pótlék igényléséhez.)

Az ügyintézés határidejéről: 
Az anyakönyvvezető az anyakönyvi okiratot az igény beérkezésétől számított nyolc munkanapon belül kiállítja, és az érdekeltnek elküldi, a személyesen jelen levő ügyfélnek az anyakönyvi kivonatot lehetőleg azonnal átadja. Anyakönyvi okiratot postai kézbesítéskor hivatalos iratként, küldeményként kell kézbesíteni.

A jogorvoslati lehetőségekről:
Az ügyhöz kapcsolódóan a jogorvoslati lehetőség nem értelmezhető.

Az alkalmazott jogszabályokról: 

  • Az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről szóló 1982. évi 17. törvényerejű rendelet 6/2003. (III.7.) BM rendelet
  • Illetékekről szóló 1990.évi XCIII. Törvény


Az ügyfelet megillető adatvédelmi jogokról: 

1982. évi 17. törvényerejű rendelet alapján
6.§ (1) bekezdés szerint az anyakönyvi nyilvántartásokba betekintés csak olyan állami vagy önkormányzati szerv nevében eljáró személynek engedélyezhető, aki igazolja a betekintés célját és jogalapját.
41/B. § (1) Az anyakönyvi bejegyzések céljára, valamint az anyakönyvi kivonat kiállítására szolgáló biztonsági okmányokról a közhitelességet szolgáló ellenőrzés, valamint a visszaélések megakadályozása céljából központi nyilvántartást (a továbbiakban: nyilvántartás) kell vezetni. 
(2) A nyilvántartás tartalmazza: 
a) az okmány 
aa) felhasználására jogosult település megnevezését és azonosítóját, 
ab) egyedi azonosítóját, 
ac) bevételezésének helyét és idejét, 
ad) tényleges tárolási helyét, 
ae) kiállítására, felhasználására, érvényességére és selejtezésére vonatkozó adatokat (állapot-adatok), 
b) a kiállított anyakönyvi kivonatban szereplő személyes és okmány azonosító adatokat, 
c) az anyakönyvi kivonat kiállítását kérő ügyfél személyazonosító adatait, 
d) az anyakönyvi kivonatot kiállító anyakönyvvezető azonosításához szükséges adatokat. 
(3) A nyilvántartásban tárolt adatok megismerésére, illetőleg igénylésére közvetlen (online) hozzáféréssel jogosult: 
a) a település megbízott anyakönyvvezetője, 
b) a helyettesítő anyakönyvvezető a kirendelés időtartama alatt, továbbá 
c) a külön jogszabályban meghatározott körzetközponti feladatokat ellátó települési önkormányzat jegyzője, illetőleg az útlevélhatóság személyazonosításra alkalmas hatósági igazolvány kiadási eljárásban, valamint 
d) törvényben meghatározott felügyeleti feladatai ellátásához a megyei (fővárosi) közigazgatási hivatal és a Belügyminisztérium anyakönyvi feladatok ellátására kijelölt szerve (a továbbiakban: központi anyakönyvi szerv). 
(4) A (3) bekezdés szerinti betekintéseket, illetőleg adatigényléseket naplózni kell, a naplóállományokat az okiratok kiállításától számított 5 évig kell megőrizni. 
(5) A nyilvántartásból és a (4) bekezdés szerinti naplóállományokból adatszolgáltatás a bíróság és a nemzetbiztonsági szolgálatok részére, feladataik ellátása érdekében - a rájuk vonatkozó törvényekben meghatározott célok és feltételek teljesülése esetén -, valamint a nyomozó hatóságok bűnüldözési tevékenységének ellátásához teljesíthető. 
(6) A (2) bekezdés c)-d) pontjában meghatározott adatokat az anyakönyvi kivonat kiállítását követő öt év elteltével törölni kell. 

A 2004. évi CXL. Törvény szerint:
•    A hatóság köteles gondoskodni az eljárás során megismert, törvény által védett titok (a továbbiakban: védett adat) és a hivatás gyakorlásához kötött titok (a továbbiakban: hivatásbeli titok) megőrzéséről és a személyes adatok védelméről. 
•    A hatósági eljárás tartama alatt - különösen az iratokba való betekintés engedélyezésénél, a tárgyalás során, a döntés szerkesztésénél és a döntésnek hirdetményi úton való közlésénél - a hatóság gondoskodik arról, hogy a védett adat és a hivatásbeli titok ne kerüljön nyilvánosságra, ne juthasson illetéktelen személy tudomására, és a személyes adatok védelme biztosított legyen. 
•    Az adat védelmére vonatkozó szabályok megtartása nem vezethet a jogorvoslathoz való jog korlátozásához. 
•    A hatóság - hatáskörének keretei között - jogosult a feladatai ellátásához szükséges, jogszabályban meghatározott védett adat, továbbá törvényben meghatározott esetben személyes adat megismerésére és kezelésére. E jogát törvény korlátozhatja. 
•    Hivatalból indított vagy folytatott eljárásban az előző pontban meghatározott korlátozó rendelkezés hiányában az ügyfél nem akadályozhatja a hatóságot az üzleti könyvek és a tényállás tisztázásához szükséges más iratok átvizsgálásában. 
•    A hatóság az eljárás során a birtokába került védett adatot, hivatásbeli titkot, továbbá személyes adatot - az ugyanazon ügyben folyó, e törvényben szabályozott eljárások kivételével - csak akkor továbbíthat más szervhez, ha ezt törvény megengedi, vagy ha az érintett ehhez hozzájárult. 

Az egyes eljárási cselekményekhez kapcsolódó, az ügyfelet megillető jogokról, az ügyfelet terhelő kötelezettségekről: 

  • Az ügyfeleket megilleti a tisztességes ügyintézéshez, a jogszabályokban meghatározott határidőben hozott döntéshez való jog és az eljárás során az anyanyelv használatának joga.
  • A közigazgatási hatóság a nem jogszabályszerű eljárással az ügyfélnek okozott kárt a polgári jog szabályai szerint megtéríti.
  • A törvényben meghatározott kivétellel az ügyfél fellebbezést, újrafelvételi kérelmet, méltányossági kérelmet, jogszabálysértés esetén a bírósághoz keresetet nyújthat be.
  • A közigazgatási hatóság az ügyfél és az eljárás más résztvevője számára biztosítja, hogy jogaikról és kötelezettségeikről tudomást szerezzenek, és előmozdítja az ügyféli jogok gyakorlását.
  • A közigazgatási hatóság a jogi képviselő nélkül eljáró ügyfelet tájékoztatja az ügyre irányadó jogszabály rendelkezéseiről, az őt megillető jogokról és az őt terhelő kötelezettségekről, illetve a kötelezettség elmulasztásának jogkövetkezményeiről, továbbá a természetes személy ügyfél részére a jogi segítségnyújtás igénybevételének feltételeiről.
  • Különös eljárási jogszabály az ügy bonyolultságára tekintettel tájékoztatási kötelezettséget írhat elő a jogi képviselővel eljáró ügyfelek számára is.
  • A közigazgatási hatóság a törvényben meghatározott korlátozásokkal az ügyfeleknek és képviselőiknek, valamint más érdekelteknek biztosítja az irat betekintési jogot, jogszabályban meghatározott esetben közmeghallgatást tart, és döntését az ügyfelekkel közli. A hatóság ugyanakkor gondoskodik a törvény által védett titkok megőrzéséről és a személyes adatok védelméről.
  • A közigazgatási hatósági eljárásban az ügyfél köteles jóhiszeműen eljárni.
  • Az ügyfél magatartása nem irányulhat a hatóság megtévesztésére vagy a döntéshozatal, illetve a végrehajtás indokolatlan késleltetésére. Az ügyfél jóhiszeműségét az eljárásban vélelmezni kell, a rosszhiszeműség bizonyítása a hatóságot terheli.
  • A rosszhiszemű ügyfelet a hatóság eljárási bírsággal sújthatja és a többletköltségek megfizetésére kötelezheti, erre az ügyfél figyelmét fel kell hívni.
  • A hatóság az eljárást megszüntetheti., ha az ügyfél a fizetési kötelezettségének a hatóság erre irányuló felhívása ellenére nem tesz eleget és költségmentességben sem részesül.


Letölthető nyomtatványok:

Marcali Város Önkormányzata

cimer1Marcali Város Önkormányzata

8700 Marcali, Rákóczi u. 11.
Közp. telefon: 06 85 501 001
E-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.


Honlappal kapcsolatos észrevételek: 
Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.